Vannak, akik lekezelően, megalázóan bánnak másokkal, mert úgy gondolják, joguk van ehhez. Olyanokon persze nem gondolkodnak, hogy onnan, a magasból (ahol azt hiszik, hogy vannak, pedig dehogy) milyen nagyot lehet esni, meg, hogy a kocka fordul és, hogy ők is kerülhetnek abba a helyzetbe, amelyben az az ember van, akit éppen sárba tipornak, sőt, akár még rosszabb helyzetbe is.

Lealázni másokat nem társadalmi kiváltság, egyszerűen emberi butaság. Mert senki nem több vagy kevesebb a másiknál és a szegényből hirtelen lehet gazdag, a gazdagból pedig szegény, a vezetőből beosztott és a beosztottból vezető. Nem egy példát láttam már az utóbbira is.

És amikor nagyot koppan a magát olyan sokra tartó, sőt, az is előfordulhat, hogy attól kell segítséget kérni, akit előtte szanaszét-rúgdosott, egyből mézes-mázos-kedvessé válik az illető. De ez csak látszat, hiszen az érdeke azt diktálja.

Régebben mindig együttérző és megértő voltam ilyen emberekkel szemben, nem álltam bosszút az ellenem tanúsított viselkedésük miatt.

De, mint írtam, ez már régen volt.

Ma már azt mondom, megérdemelte az illető, és oldja meg, ahogy akarja, én ugyan nem segítek. És nem szégyellem bevallani azt, hogy bizonyos esetekben igen is örömet okoz látni azt, hogy a kocka fordult.

Amilyen a jónapot, olyan a viszlát is.

Nem szmogriadót kellene elrendelni, hanem nem kellene olyan helyzetbe juttatni az embereket, hogy arra kényszerüljenek, hogy harminc évet visszaugorva fejlettségben, ismét fával (szénnel, ki mivel tud stb.) fűtsenek. Még tojáshéjas aprólék voltam, akkor fűtött így a családom, a különbség annyi, hogy azóta eltelt harminc év, jött a nagy fejlődés komfortos lakásokkal, korszerű fűtéssel. Most meg hipp és hopp ismét ugyanott tartunk, ahol anno. Ahogy este megyek haza a kisvárosomban, az előző évekhez képest látványos a változás, hiszen a fával (és szénnel) fűtésnek megvan a maga jellegzetes füstje és illata, ami beteríti a várost.

Azok, akik felszólítják az embereket, hogy ne fűtsenek fával, mert szennyezik a környezetet, mégis mit várnak? A gázt kifizetni nem lehet, az emberek örülnek, hogy valamivel fűtenek. És rohadtul senkit nem fog érdekelni az emiatt keletkezett szmog, mert senki nem akar megfagyni (vagy megfagyasztani a gyerekét) a tiszta levegő érdekében.

És persze, ha ott tartanánk, ahol anno, talán még jobb is lenne, mert akkor nem elvette a kormány a lakást az emberektől, hanem építette nekik...

Nagyon bírom, amikor kinevetnek és lehülyéznek azért, mert ingyenesen letölthető és használható szoftfereket használok. Mert sokan nem teszik és nekik az a természetes. Szerintem meg ők a hülyék, pláne, hogy bűncselekményt követnek el, amiért bizony büntetés is jár, amit bár én nem helyeslek félvállról venni, de mindenki maga dönt a sorsáról. Az pedig, hogy úgysem nézi senki, bátor gondolat, hiszen jóakarók mindenhol vannak... szóval az én véleményem az, hogy ha van jogilag tiszta és ingyenes megoldás, igen is azt kell használni (hacsak valaki nem érez kényszert a szoftverek megvásárlására).

Szóval, ott tartottam, hogy az ingyenesen telepíthető és használható programok semmivel sem rosszabbak, mint a fizetősek, sőt. Nagyon is jók. Sőt, olyannal is találkoztam, amelyik minden pontban úgy néz ki és azzal a tudással rendelkezik, mint fizetős társa. Akkor meg pláne miért ne használnám? Az ingyenes vírusírtómmal is sokkal elégedettebb vagyok, mint a fizetős társával, amelyik úgy engedte be a férgeket, mintha hazajárnának.

Egy ideje alternatív operációs rendszert keresek, ami megbízható. Az utóbbi időben egy hónapon belül kétszer omlott össze az xp-m "nagy örömömre". Úgyhogy most ismét belemélyültem a témába. A linux operációs rendszeréről olvasgattam, és így látatlanban is beleszerettem, annyi jót írnak róla. Ingyenesen, telepítés nélkül is kipróbálható, és ha tetszik, ingyenesen telepíthető és használható, ingyenes frissítéssel, és stabil linux közösséggel, ami azt jelenti, hogy ha gáz van, akkor ott a fórum és azonnal van segítség. Nem úgy mint az xp-nél...

Fogalmam sincs, hogy kell telepíteni, az xp-t meg hogy kell törölni, de ez számomra nem jelent akadályt, hiszen ha már ilyen szuperul tudok villanyt- és telefont szerelni, ez is menni fog, gondolom. Már egy csomó háttéranyagot kinyomtattam, ahol még nekem is érthetően, minden részletesen el van magyarázva. Úgyhogy rágyúrok a témára, aztán hajrá!

Átolvasgattam a régi blogjaimat és nosztalgiáztam kicsit. Mennyire más is volt minden... sokkal nyitottabb voltam... azután egyszer valami megváltozott... érzékenyen érintett anno az a kés a torkomban, amikor rátaláltak az első naplómra olyanok, akiknek nem kellett volna és jól belepiszkítottak... és utána érzékenyen érintett az árulás is... és ez az érzés a mai napig bennem van és visszafog, amikor írni kezdek... ez az a szennyezés, amit még ecetes ollóval sem lehet kitakarítani... felforgatták az életemet így is és úgy is... én pedig szépen fokozatosan elkezdtem bezárkózni... egyre kevesebbet adtam és adok ki magamból ilyen módon. Amikor a régi írásaimat olvasgatom, elmélázok azon, hogy milyen jó is lenne ismét úgy írni, ahogy akkor... jó lenne ismét kiengedni azt az énemet és felhőtlenül, varázslatosan görgetni a szavakat, azzal az örömmel... félelmek és kötöttségek nélkül. És bár most is nagyon szeretek írni, de azóta a törés óta már semmi nem az, ami... megégettem magam, hát félek a tűztől...

2007 óta nagyot fordult a világ kereke, mind magánéletileg, mind blogéletileg... de a barátaimért, akiket ezen az utamon ajándékba kaptam, akik jönnek velem az első blogom óta - és azokért is, akik út közben csatlakoztak, és azokért is, akik még csatlakozni fognak - továbbra is nagyon hálás vagyok :)

Eszembe jutott a reklám, amelyben azt állítják, hogy az oldalas egészséges, sütőzacsiban sütve és a reklám szerinti fűszerkombinációval - amiben csak a Jóisten tudja, hogy mi van. És, el ne felejtsük salátával még egészségesebb! Azt meg, hogy olaj nélkül sütik, nem is értem, minek kellene oda olaj, hiszen az oldalasból finom zsiradék sül ki...

Hozzáteszem, mindig mást mondanak, hogy mi az egészséges, ami az egyik pillanatban az, az a másik pillanatban már közellenség. Az oldalasról is úgy tudtam, hogy egy csúnya, gonosz étel, ami elhízáshoz vezet meg koleszterin izéhez, de ezek szerint egészséges étellé lépett elő (salátával meg pláne!).

Úgyhogy e tekintetben is azt hiszem az a legbölcsebb, ha a saját szervezetemre támaszkodok. Hiszen ő tudja, hogy mi kell a normális működéshez.

Mostanában a sarki hentesnél megvásárolható isteni finom sült kolbászt követeli magának.

Ezek a sütikék jelentősen dobnának a mai nyüssz és nyaff hangulatomon (meg persze az is, ha valaki átadná nekem az ötöslottó eheti, nyerőszelvényét).

Tegnap ismét informálódtam a médiából, és sikerült megint elcsodálkoznom az emberi hülyeségen. Az egyik hír az volt, hogy egy lakásban szivárgott a gáz és a mester a készülék átvizsgálása után, veszélyesnek nyilvánította a többi ilyen berendezést is a házban, ezért a gázt el is zárta a szolgáltató a balesetveszély miatt. Most pampognak a lakók, mert nincs fűtés, és szidják a mesterembert, aki veszélyessé nyilvánította a készülékeket.

Nem irigylem a szakembert, de teljes mértékben igazat adok neki. Ha veszélyes, akkor veszélyes. És ha veszélyes, akkor igen is cselekedni kell. Mégpedig a baj ELŐTT.

Persze azért én megkérdezem, hogy ha ő nem fedezi fel a hibát, vagy nem foglalkozik vele, és netalántán a rossz készülékek miatt ismét gázszivárgás lenne, aminek okán baleset vagy robbanás történik, akkor kit szidnának és vonnának felelősségre a nagyonokos pampogók? Értem én, hogy hideg van és fáznak, de az embereknek valóban ennyit ér a saját és a szeretteik élete? Inkább fűtenek életveszélyes készülékkel azt kockáztatva, hogy egy óvatlan pillanatban robban? Na ilyenkor is örülök, hogy nem társasházban lakok...