ENJOY!

Papírsárkány


?

2017. november 30. 15:43 - Jaguár



Ha abból indulunk ki, hogy minden vélemény, ítélet valójában nem más, mint egy érdekes nézőpont, máris puhul a világ keménysége.
Ha abból indulunk ki, hogy mindenkinek más a nézőpontja, könnyebb az elfogadás is. 
2 komment

elkeserítő

2017. november 22. 10:41 - Jaguár


A minap találtak egy halott csecsemőt egy kuka mellett. A gyanúsított egy 15 éves lány, aki állítólag a szülészetről szökött el.
A neten a fórumozók már mindenféle átokkal megszórták és a gyűlölet legszéleskörűbb kifejezéseivel élve ítélték el.

A tettre, a gyilkosságra nincs mentség, de…
- Belegondolt abba bárki, hogy egy 15 éves GYEREK-ről van szó? Aki a legnagyobb valószínűség szerint azt se tudta, hogy mi történik vele? És nem, nem lehet érv az, hogy „ha szexelni tud…”, mert a gyerekek csak a legritkább esetben vannak felvilágosítva.. igen, szexelni tudnak, de a testükről, illetve az abban zajló folyamatokról nem tudnak semmit. Sok nő még felnőttként sincs tisztában a saját testével, nem hogy 15 évesen...
- Tudja valaki, hogy milyen körülmények között fogant a baba? Nem biztos, hogy a lány csak „kamatyolt” egy jót, lehet más oka is (igen, akár erőszak - pl. családon belüli is).
- Mi vihette el odáig, hogy a szülészetről szökött meg? Pont a szülészetről, ahol tudtak volna segíteni neki?
- Hol van az édesanyja, a családja?
- Belegondolt valaki abba, hogy esetleg ez a kislány a szülőszobában jött rá arra, hogy gyereket vár és igazából fogalma sincs arról, hogy ez mivel jár, ettől kapott olyan sokkot, ettől ijedt meg annyira, hogy világgá szökött és hülyeséget csinált?
- Belegondolt valaki abba, hogy ha ez a lány meg tudott szökni, akkor OTT sem volt vele senki?

Árulja már el nekem valaki, hogy mégis mi a jó büdös franc történik ebben a világban, hogy az emberek gondolkodás nélkül lincselnek, gyilkolnak? Nem mentség, hogy csak neten keresztül, hogy fotelharcosok, mert véleményem szerint, ha valaki rendben van lelkileg, nem is ír le olyan gyűlölettel teli ítéleteket, amiket nap mint nap olvasok.

Láttam én egy kislányt a vádlottak padján. Jómódú magyar családból származott, anyuka könyvelő volt… a lány példás tanuló, eredményes sportoló…  teherbeesett… érdekes módon a barátja nem vette észre rajta a testi változást, sőt, az anyja sem (mint kiderült anyuci hazudott, csak homokba dugta a fejét!), a kislány a családi házuk wc-jében szülte meg a gyermeket, aki belehalt a szülésbe és a kislánynak fogalma sem volt arról, hogy mi történik vele! Ráadásul nem is maradt ki a menstruációja (mert ilyen is van). Én egy pillanatig nem a gyereket hibáztattam, hanem az anyját, aki úgy gondolta, hogy ha nem veszek róla tudomást, akkor a lányom nem terhes! Nem a lányt ültettem volna a vádlottak padjára, hanem az anyját.

Borzalmas hátterek, életek, sorsok vannak a világon. Nem szabadna felszínesnek lenni, senki felett pálcát törni, elítélni... inkább segíteni kellene egymásnak. És itt persze nem a cselekvőképesség teljes tudatában lévő gyilkosokról, állatkínzókról beszélek, hanem az ilyen áldozatokról.. mert ez a lány maga is egy áldozat. Vagy így, vagy úgy... 

Néha azt kívánom, hogy terjesszük el, hogy az agy egy alkalmazás... hátha többen próbálják alkalmazni.

10 komment
Címkék: vélemény

rigolyás

2015. június 17. 12:08 - Jaguár

Sokszor mondják, túl szigorúan veszek dolgokat, lazítsak... ok, rendben, lehet, hogy így van... az én szememben viszont emberek túl lazán fognak fel és kezelnek dolgokat. 

Ha én egy konkrét szolgáltatásra nyújtom be az igényemet, és kiderül, hogy az, amit meghirdettek, már nem aktuális, de van helyette más, amit a figyelmembe ajánlanak, akkor, ha az a másik szolgáltatás az általam igényelt helyébe léphet, megfontolom az ajánlatot, de amikor köze nincs hozzá... na akkor szőkül a hajam vagy három árnyalatot... 

Persze, tudom én, hogy az élet egy marketing, amely arra alapul, hogy az emberek céltalanul bolyonganak és többségüknek fogalma sincs arról sem, hogy honnan jön, de legfőképpen arról, hogy hová tart és mit akar... legyen szó életének bármilyen területéről. Éppen eme bizonytalanság miatt - tisztelet a kivételnek - bárkire bármit rá lehet sózni, és itt nem az mlm hálózatépítésre gondolok elsősorban, hanem, hogy mondjuk zsemlét vegyen-e vagy az egész pékséget, a nyári hőségben szandál helyett csizmát, mert az éppen akciós, vagy ha egy igazgatói munkakörre jelentkezik jó lesz neki a takarítói is, mert éppen ott van hely. 
  
Sajnos én az a fajta vagyok, aki határozottan, célirányosan halad. Tudom, hogy mire vágyok és bár a céljaim tekintetében rugalmas is vagyok, de amikor palira akarnak venni, akkor tény, befeszülök. Mert ha én egy piros, pöttyös labdára vágyok, akkor az igényeimet nem elégíti ki egy sárga fakocka, akármennyire is szép, vagy akciós. És ekkor jön a válasz, hogy jajj, ne legyek már ennyire merev... 

Én kérek elnézést, most megyek, hamut szórok a fejemre és önostorozást hajtok végre. 


2 komment

...

2015. április 20. 12:12 - Jaguár

Megosztottam az orcakönyvön egy cikket "miért vonzódnak a nők a seggfejekhez" témakörben... természetesen egy olyan hölgy kommentelt tett hozzá megjegyzést, hogy nem vonzódik az ilyen férfiakhoz, akinek csodálatos férje és házassága van... mindenki más... lapít... vajon miért? Rajtam kívül senkinek nem volt még ilyen pasija? Azt hiszem, ez is az a témakör, amikor az emberek a homokba dugják a fejüket és tagadnak... nekik nem volt ilyen soha, és nem is lesz és egyébként is... de miért kell ezt tagadni... és legfőképpen, miért kellene ezt szégyellni?
Én tudom magamról, és be is vallom, hogy hogy sajnos e tekintetben én is rossz csillagzat alatt születtem... és tisztában vagyok azzal is, hogy a nők jelentős hányada volt/van ilyen párkapcsolatban (nyilván a férfiaknak sem jobb a helyzetük, hiszen vannak ilyen nők is, de most nem az a téma).
Egymilliószor feltettem már magamnak a kérdést (ha nem többször), hogy "MIÉRT?", de nem jöttem rá a válaszra... Nem, nem azért volt ilyen kapcsolatom, mert arra vágytam, hanem azért, mert... mert úgy alakult... hiszen senkinek nincs a homlokára pecsételve hogy "hé, én egy seggfej vagyok!"... kedves, érzékeny férfiakról van szó, akiket könnyű megszeretni, majd amikor megszeretjük őket, akkor puff, előjönnek a rejtett hibák, mint például seggfejség... de akkor már nekünk reszeltek, nesze-neked kialakult kötődés... lelki sérülései mindenkinek vannak, csak mindenkinél személyre szabottan nyilvánulnak meg.

Javasolom, hogy olvassátok el, végre egy cikk, ami nem sekélyes, hanem elemző: 
6 komment
Címkék: vélemény

...

2015. február 11. 14:25 - Jaguár

Volt otthon egy tartalék recept, és most szükségét éreztem kiváltani - nem akartam olyan állapotba kerülni, mint anno... amikor az orromból ömlött a vér és az orvos közölte, hogy örüljek, mert ha nem így lenne, akkor agyvérzésben nyilvánult volna meg a feszültségem... 
Akivel voltam tegnap, kiakadt és elkezdte osztani az észt, hogy én ilyeneket szedek, mert méreg, blablabla...

No. Miről is van szó? 

Igen, valóban, a médiában mindenhol azt hallani és olvasni, hogy rossz, ártalmas, függőséget okoz. Ha azt mondanák róla, milyen faca és hasznos bogyó, egyből mindenki azt szedné.
No. Ezt hívják tömegmanipulációnak.

Az én verzióm a következő. 

Ez valóban egy gyógyszer, ami OKOSAN alkalmazva nagyon is hasznos.
Az, hogy vannak, akik ezen élnek, akiknek ez a reggeli, az ebéd, a vacsora... abban az esetben valóban káros, hiszen semmi másra nem támaszkodik az illető, csak a gyógyszerre. Nem értek ezzel egyet, de tiszteletben tartom, hogy mindenki maga dönt az életéről. 
Olyan ez mint az alkohol... egy pohárral időnként jólesik, de ha valaki rendszeresen iszik, alkoholista lesz. Ha valaki egy hordóval megiszik egy ültő helyében, még szép, hogy alkohol mérgezést kap... 

Én, időszakosan, alkalomszerűen szedem ezeket a szereket. Akkor és úgy, amikor azt érzem, hogy kell, hogy szükségem van rájuk.

Manapság az emberek jellemző módon nem használják az agyukat - nem gondolkodnak, miért is tennék, amikor manapság már nincs szükség rá? Hiszen már a telefonok is helyettünk gondolkodnak... 
Én viszont túlterhelem szervezetem ezen részét - ez amolyan születési rendellenesség nálam... Emellé jön még a mérhetetlen empátiám, igazságérzetem, szóval a lelkem, ami bizony túlérzékeny... 

Hiába élek tudatosan és figyelek a kikapcsolásra is, meditálok stb., van egy rossz tulajdonságom, méghozzá az, hogy hajlamos vagyok elnyomni magamban dolgokat úgy, hogy észre sem veszem... nem tudatosul, és túlfeszítem az érzelmeim által a szervezetem. Aztán jön egy pont, amikor a megjelent fizikai tünetek már vörös riadót fújnak, és azt mutatják, baj van... ami bizony nem leányálom...

Aki azt mondja, hogy gyógyszert NEM szed, attól azt kérdezem, mi a jobb? A stresszből fakadóan stoke-t, magas vérnyomást kapni, különböző betegségeket, vagy pedig TUDATOSAN alkalmazva ezeket a szereket, helyreállítani az egyensúlyt? Amikor valakinek úgy fáj a feje, hogy megőrül, vagy erős menstruációs görcsei vannak, de nem szed be gyógyszert, mert azt nem, akkor azt mondom, szenvedj bzmg... egy szem gyógyszertől még nem áll meg a világ, én bizony bekapom a fájdalomcsillapítót, ha arról van szó. Vagy ha valaki eltöri a lábát és kap egy mankót... még szép, hogy használja, nem? Vagy szemüveget se vegyünk fel talán?

Nézzük a tényeket. Van egy akaratom. Nem kicsi, aki ismer, az tudja.

Saját erőmből, akaratommal uralom az asztmámat, az allergiámat, a pánikbetegségemet is, valamint a depressziót is. Erre nagyon büszke vagyok, hogy ezt elértem. Pedig ÁLLÍTÓLAG ezek a betegségek gyógyíthatatlanok, csak gyógyszerekkel lehet őket tünetmentesíteni.... Tényleg?
Állítólag. Ez is manipuláció. Elhitetik azokkal, akikkel lehet, hogy nem lehet meggyógyulni, egy megoldás van, a gyógyszer.... 
Nekem is megmondta az orvos, ha nem szedem a gyógyszert, az asztmám olyan súlyos lesz, hogy hamarosan oxigénpalackot kell beszereznem... Volt ez huszonsok éve, és köszönöm, jól vagyok, pedig nem szedek gyógyszert. 
A pánikbetegségemről és szociális fóbiámról ne is beszéljünk... 
Aki pedig azt mondja, hogy ez lehetetlen, mert ha én ezekből kigyógyultam, akkor nem is volt egyik betegségem sem, az... azt inkább hagyjuk :)

Ha ezeket a betegségeket nézzük, akkor jelenleg annyi gyógyszert kellene szednem, hogy kajára költenem sem kellene, jóllaknék a sok carral. Erre tessék, mi van? Egyikre sem szedek gyógyszert, hanem én magam, tudatos gondolkodással irányítom a dolgokat. Nem mondom, hogy könnyű, sőt... de... Minden fejben dől el, és ez nem közhely. Döntés kell hozzá és elszántság. 

Van asztma-pipám, biztonság esetére. Amikor fulladok, az is mindig egy jelzés, mindig pontosan tudom, hogy mitől - lelki roham. Szerencsére ritkán van ilyen (évente max. egyszer)
Amikor arról van szó, hogy választanom kell, hogy megfulladok az asztma miatt fellépő légszomjtól, vagy fújok egyet a pipából... szerintem egyértelmű, hogy melyiket választom. Hülye lennék azt mondani, hogy jajj, hát gyógyszert nem...

Ugyanígy vagyok a nyugtatóval is. Amikor túlpörgetem magam, és én nem tudom kezelni a helyzetet önerőből, akkor nekem igen is kell valami, ami akár erőszakos módon is lenyugtat, eltompít - csökkenti a stresszt, pihenteti az agyamat. Kell valami, amitől éjjel képes vagyok pihenve aludni, és nem pörög az agyam még álmomban is. Mert a stressz kihat a mindennapjaimra, az alvásom minőségére, a kedvemre, sőt, a munkahelyemen is a munkavégzés hatékonyságára, tehát a teljes életminőségemre.

Szóval. Ha néha az emberek nem hagynák örökké befolyásolni magukat, ha gondolkodnának, és tudatosan ők irányítanák az életüket, és mindent arra használnának és úgy, amire való, akkor nem itt tartana a világ, ahol. Képesek vagyunk önmagunk dönteni, és akaraterővel MINDEN lehetséges, de ha szükség van rá, akkor a mankót, a támogatást igenis KELL igénybe venni. 
Persze, tudom én, a könnyebb utat választani, a felelősséget hárítani mindig egyszerűbb... sokan akár amőbának is születhettek volna.

Szóval igen, vettem nyugtatót, be is vettem. 

És igen, eszek gumicukrot is, méghozzá annak tudatában, hogy tisztában vagyok azzal, hogy miből készül. 

4 komment
Címkék: vélemény

...

2015. január 16. 08:17 - Jaguár

Kaptam ajándékba két jegyet a Rigolettóra, az Erkel Színházba (Opera vendégelőadása).
Zseniális volt. Azt viszont sajnálattal állapítottam meg, hogy már nem a régi idők járják, ugyanis ott is nagy számban fordulnak elő... tirpákok. Az, hogy valaki farmerban van, már nem rítt ki a tömegből, de a túrabakancs és túraruházat bizony sokkolt. Mögöttünk a lányok remekül elviháncoltak, egy másik úriember pedig okoskodott (és akármennyire is magyarázott, nem volt négy felvonás... azóta azon gondolkodok, hogy honnan vett ilyen badarságot?). Az első felvonás alatt pedig ki-be mászkálás volt. Mivel ez igen zavaró volt, bizony jeleztem az ültetők felé, akik azzal próbálták magyarázni, hogy a későn jövőket ültették le, de kétlem, hogy a fiatalember, aki le-föl ugrált, ki-be mászkált, késő lett volna. Szerencsére a második felvonástól ez a probléma megszűnt. Régen a színi előadások alatt a késők vártak szünetig. 
Lassan ott tartunk, hogy a színház és az opera is elveszíti méltóságát és pattogatott kukoricával a kézben, koszos bakancsban lesz sikk ilyen helyekre járni. 
Az első felvonás nyugis volt a bevezető résszel, ahogy mosta át az agyam a zene, és nyugodtam le, egyszer-kétszer elbóbiskoltam... volna, de valakinek mindig akkor jutott eszébe, hogy kimenjen. Vagy bejöjjön. A második és harmadik felvonást viszont valódi átéléssel lehetett élvezni, ennek köszönhetően teljes mértékben lezenültem, átmosta az agyamat és másik szintre hangolt. 
Olaszul énekeltek és volt magyar felirat is... fantasztikus hangok voltak, Miklósa Erika volt az egyik főszereplő... és, nekem jó hír, hogy nagyon sok dalt ismertem belőle, nem csak a legnépszerűbbet. Ugyan szoktam komolyzenét hallgatni, mégis jó érzés, hogy jé, ezt is ismerem, meg ezt is, és még ezt is! 
4 komment
Címkék: vélemény

...

2014. december 04. 16:30 - Jaguár

Van egy rossz tulajdonságom. Mendemondáknak, pletykáknak, "azismerősömtestvérénekanagynénjénaka szomszédasszonyánakavalakijétől" eredő történeteknek nem hiszek.  Nekem tények, bizonyítékok kellenek - szakmai ártalom.

Olvastam én is a "nem lehet ételt osztani Budapesten" megosztást orcakönyvön (a hozzá tartozó hűdefelháborodott kommentekkel együtt). Csak éppen a történet semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, nincs benne név, hely, időpont. Nekem ez így hiteltelen.

No de nekem nem véletlenül Gugli az egyik legjobb barátom.

Bár a történet egymillió helyen fent van, de tényekre vonatkozó információk nélkül. Ugyan többször volt olyan, hogy "tőle" indult, ám, amikor rákerestem a személyre, kiderült, hogy az illető is csak másolva (ctrl+c-ctrl+v) megosztotta - valahonnan - így át neki tulajdonították a történetet. 

Ezután rákerestem az "ételosztás" szóra.

A fenti állítással szemben, itt vannak a tények.

VAN ételosztás Magyarországon, csak Budapest egyes részein tilos (ezt jogszabály szabályozza).  

Itt van néhány link - a teljesség igénye nélkül - az utóbbi időben történt ételosztásokról - amiknek utána lehet nézni, valóban megtörtént esetek.

www.karitativ.hu - ők napi rendszerességgel osztanak ételt. Facebook oldaluk: Ételt az életért alapítvány (friss bejegyzések is vannak))

http://444.hu/2014/10/18/hosszu-sorban-allnak-etelert-a-blahan/

http://www.boon.hu/raszorulokon-segitettek/2692098





Inkább nem írom le a véleményemet erről az újabb feszültségkeltésről, de ahogy nekem kidobta a Gugli a választ, ugyanúgy kidobná másnak is. 

Ettől függetlenül a továbbiakban is várom a KONKRÉT, érdemi információkat a fent említett történettel kapcsolatban. 
2 komment
Címkék: vélemény

jut eszembe!

2014. október 09. 15:39 - Jaguár

Ebben a bejegyzésemben említett - rózsaszín csillámpónis tetkós - példány nőnemű - ha lehet ilyet mondani rá - aki lelkesen csókolózott és ölelkezett a vonatmegállóban egy másik nőnemű példánnyal. 
Nem tartom magam prűdnek... de ezek szerint mégis az vagyok.
Pláne amikor a kölyköm előtt akcióznak.
3 komment
Címkék: vélemény
süti beállítások módosítása