Természetesen a kardiológiai vizsgálat eredménye után pulzuscsökkentésként ismét turit látogattam (sőt, csütörtökön is) és ismét sikerült otthagynom jó kevés pénzt - cserébe alig bírtam el a hazavinni valót. Hiába gondoltam azt, hogy hét vége felé már kevesebb áru lesz, ezek a boltok mindig kapnak frisset, ráadásul az olcsó ár mellett most is akció is volt, pénteken meg új áru...  szerencsére most decemberig nem megyek.  :)
Pénteken elmentünk öreg barinőmmel exanyós búcsúztatójára. Nem voltunk sokan, sőt, nagyon kevesen voltunk. Egy fiatal pap beszélt, engem nem hatott meg, kicsit megdöbbentem a fiatalságán, pattanásos arcán, kamasz-lényén. Nekem egy pap, egy temetés (búcsúztató) nem ilyen, valahogy méltóságteljesebbek az idős papok (de ez csak az én bolondságom)... Miközben beszélt, én az embereket figyeltem, a temetőt néztem... egyszer meg majdnem elnevettem magam, ugyanis előfordul néha - a mondák szerint - hogy a halott pillangóként búcsúzik el... na most, nekem meg az arcomra szállt egy poloska és egyből az jutott eszembe, hogy lehet, hogy az én anyósom nem pillangóként búcsúzik?
Exsógornőm nagyon hálás volt, hogy ott voltam, Pé1 pedig egy igazi elveszett kisfiú volt, mellette nem állt senki - nagyon sajnáltam... láttam rajta, hogy ő is hálás, hogy ott vagyok, de nem beszéltünk.
Én nem álltam közel az anyósomhoz, így nem is viselt meg nagyon a távozása, de azzal, hogy erőt tudtam adni a jelenlétemmel a családtagjainak, úgy gondolom, megtettem, amit tehetek.

Ja, amúgy, az orvosnál az asszisztensnek megemlítettem, hogy pénteken nekem 11-kor végeznem kellene a temetés miatt, és nagyon kedves volt és szólt a doktornéninek és pénteken reggel engem hívtak be legelsőnek, hogy haza érjek - szóval én ismét csak jót tudok mondani az egészségügyi dolgozókról - ezzel már szinte bosszantom a körülöttem lévőket, mert én vagyok az egyetlen, aki mindig dicsérem az állami egészségügyben dolgozókat, de én viszont aktívan dicsérem őket, mert velem tényleg mindig jól bánnak és kedvesek. Tisztára, mintha valami VIP vendég lennék, pedig nem adok soha senkinek egy forintot sem, csak kedves vagyok. M. szerint a természetemnek, a kisugárzásomnak köszönhetem, hát, lehet.


Hétvégén bográcsban főztünk (M. főzött) húslevest, mennyei lett, most hétvégén nyárbúcsúztató bográcspartit tartunk, jönnek volt sóginéniék is. M. rendelt is nagyobb bográcsot, meg üstházat, üstöt, a mostanit kinőttük.

Szombaton találkoztam Pesten egy kedves barátnőmmel, aki Pilisen élt, de szakítás miatt hazaköltözött a Balcsi mellé, végre tudott szabit kivenni és Pestre jönni, így remek délutánt töltöttünk együtt.

Bubu is volt itthon, elmondhatatlan örömet érzek vele kapcsolatban egyre inkább azt érzem, hogy igaz az idézet Petőfitől: "Az idő igaz, S eldönti, ami nem az." 
Természetesen nagyon felpakoltuk most is, sport szeletet készítettem neki, meg rántott húst is vitt magával. Most hétvégén a barátaival találkozik, így lehet a bográcspartit kihagyja, pedig minden anyai manipulációmat bevetettem - jó, hát ezen csak nevet ő is, én is, tudja, hogy csak viccelek.