a meteorológiai tavasz első napja
Ezzel a bejegyzéssel kívánok Nektek ragyogó, boldogsággal teli, csodaszép hétvégét!
képek forrása: google
március 1.
Én most inkább ide...
Bora-Bora Kristály Lagúna
baki
Ma reggel, hogy történt nem tudom, biztosan nem ittam elég kávét, vagy a napsütés és a madárcsicsergés vette el az eszem, de bizony kifordítva vettem fel a nadrágomat. Egy vékony fekete nadrágról van szó, vékony fekete varrással, így hát nem tűnt fel a dolog.... csak a vonaton.
Nekem ettől bizony nagyon jókedvem lett és jót nevettem.... megalapozta a napomat. Még szerencse, hogy ma még nem a rövid kabátomat vettem fel, hanem a hosszút, ami ápol és eltakar, valamint a csizmám is térdig érő, ami jelen esetben kifejezetten szerencsés, úgyhogy vissza is vettem a kabátot és abban ücsörögtem végig az egy órás utat.
A hab a tortán, hogy van egy kedvenc kalauzom, aki szintén igencsak kedvel engem, és ma reggel, micsoda véletlen, éppen azon a vonaton teljesített szolgálatot, amivel én is jöttem (évente kábé kétszer találkozunk). És persze azonnal jött oda hozzám beszélgetni, és nyilván a ruházatomat is jobban végigszemléli, mint mások. Reménykedtem benne, hogy inkább "szép szemem tüzében" veszik el, mint hogy a nadrágom varrását nézze, és az is igaz, hogy manapság már olyan a divat, hogy semmi nem lehet feltűnő, egy pasi meg úgysem ért hozzá.
Azért reménykedtem benne, hogy ami kilátszik a kabát és a csizma között, nem túl feltűnő, majd miután leszálltam a vonatról, spuri fel az irodába gyorsan rendezni soraimat.
Na szép kis baleset, de hát, igen, így jártam és igen, ez vagyok én, Cirnyó és az vesse rám az első követ, akinek nem volt még ilyen bolond reggele.
Remélem az egész napom ilyen bolondosan és vidáman, jókedvvel telve zajlik majd le, kívánok Nektek is hasonló jókat :)
Imádom
... az ilyen napsütéses, madárcsicsergős giccsesen idilli reggeleket.
Olvastam egy cikket...
... amelyben egy felmérésről van szó (idézem)
"... A mozgalmat 2009--ben azért hívták életre, mert bár Magyarországon a fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket terveznek, később mégiscsak 1,3 születik meg a különböző nehézségek miatt..."
Értem én a statisztikát, meg százalék-számítást, de vajon elolvasta és értelmezte a cikket az, aki írta?
A mozgalmat 2009-ben azért hívták életre, mert bár Magyarországon a fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket terveznek, később mégis csak 1,3 születik meg a különböző nehézségek miatt. - See more at: http://www.pozitivnap.hu/belfold/tarskereso-kiralyfik-es-kiralylanyok#sthash.einpIHyN.dpuf
A mozgalmat 2009-ben azért hívták életre, mert bár Magyarországon a fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket terveznek, később mégis csak 1,3 születik meg a különböző nehézségek miatt. - See more at: http://www.pozitivnap.hu/belfold/tarskereso-kiralyfik-es-kiralylanyok#sthash.einpIHyN.dpuf
A mozgalmat 2009-ben azért hívták életre, mert bár Magyarországon a fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket terveznek, később mégis csak 1,3 születik meg a különböző nehézségek miatt. - See more at: http://www.pozitivnap.hu/belfold/tarskereso-kiralyfik-es-kiralylanyok#sthash.einpIHyN.dpuf
A mozgalmat 2009-ben azért hívták életre, mert bár Magyarországon a fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket terveznek, később mégis csak 1,3 születik meg a különböző nehézségek miatt. - See more at: http://www.pozitivnap.hu/belfold/tarskereso-kiralyfik-es-kiralylanyok#sthash.einpIHyN.dpuf
...
A sikerhez vezető út egyik lépcsőfoka lehet az, hogy megfigyeljük az általunk bármilyen okból kifolyólag sikeresnek tartott embereket, és tanulunk tőlük. Hiszen tőlük lehet a legtöbbet tanulni, eltanulni tőlük azt, hogy ők hogyan csinálják, hogyan jutottak el oda, ahol vannak - hogyan érték el azt a célt, amit mi is kitűztünk magunk elé. Azok, akik célokat tűznek ki maguk elé és tesznek azért, hogy elérjék azt, a győztesek.
De természetesen vannak, akiknek könnyebb irigykedni, mint cselekedni. Ők a vesztesek. egy kis elmélkedés
Vannak emberek, akik mindig mást hibáztatnak. Ez velem is előfordult már, nem is egyszer. Talán, mert könnyebb letenni így a terhet, ha a másikra mutatunk. De belül mindig tudtam, hogy valójában csak arról van szó, hogy egyszer, valamikor, valamiben rossz döntést hoztam, és ez a helyzet annak a következménye.
Ekkor elkezdtem önmagamat hibáztatni. De egy alapos önvizsgálat után mindig arra jutottam, hogy azt a döntést hoztam meg, amit akkor és ott, abban a helyzetben, azzal a tudásommal a legjobbnak gondoltam.
Manapság, éppen ezért, ha valami balul sül el, nem hibáztatok senkit. Se mást, se magamat. Ha mást hibáztatok, az neki úgysem okoz álmatlan éjszakát, ha magamat hibáztatom, attól ugyan álmatlan éjszakáim lesznek, de nem jutok előrébb (ráadásul csúnya karikásak lesznek a szemeim tőle).
Persze irtóra össze tudok omlani és tudom magam sajnálni, de ez általában nem tart sokáig, és amikor úgy vagyok vele, hogy feladom, akkor is valójában a megoldást keresem. Nem azt nézem, hogy mi a rossz, hanem azt, hogy mennyi minden van ezen a világon, ami örömet és boldogságot okoz számomra és ezekbe a dolgokba kapaszkodva mindig felállok.
Mindig átgondolom, mit tanulhatok a történtekből. Elkönyvelem, igen, ez rossz döntés volt, rossz út, fájdalmat okozott... de van tovább és lesz még jobb is.
És mivel így gondolom, lesz még jobb is.
Hiszem azt, hogy minden fejben dől el.
Fontos közlemény
SÜT A NAP!
...
Figyelem, érzékeny lelkű egyének lapozzanak tovább.
Na tessék. Egy fickó bevarrta az élettársa száját.
Na ez is biztosan sokat beszélt, veszekedett, amitől emberünk besokallt és cselekedett.
Vajon hány férfi sóhajt most fel azt gondolván (de be sosem ismerné!), hogy "nahát, ő megtette amire én csak gondolok" majd iszik egy pofa sört az egészségére és szörnyülködve mondja kedves nejének, hogy "nahát mik vannak!", és vajon hányan hozzák fel példának, hogy "ha nem hallgatsz el, bevarrom a szádat!".
És tudom, hogy némelyek szerint csúnya dolog ezzel viccelődni és most rossz kislány vagyok, de végül is a hölgy rendbe fog jönni, az életet meg nem kell véresen komolyan venni :)
