A csigaház funkciót meghívósítással érvényesítettem.

Elnézést kérek mindenkitől, én is utálok visszapattanni a zárt ajtóról, ahol máskor szívesen látnak---de most így éreztem rendjén.

Minden rendben van, csak semmi nincs a helyén, szokta mondani nagymamám.

Ismerések és felismerések, káosz és rend, kérdések és válaszok... önismeret.... változás és változtatás...

Nem haltam meg, most élek.

Változok és változtatok. Ébredek.

Szeretem magam. És mert szeretem magam, jogom van. Például élni. Helyem van. Például az életben.

Keszekuszazavaros, én értem gondolatok.

Megváltoztatni másokban az általam hozott berögzüléseket, nem könnyű feladat. De bennem elindult a változás és makacsul megy előre és kivitelezi önmagát... ez azt eredményezi, a külvilág is vissza fogja hamarosan tükrözni.
Jelenleg még mindenki csak néz döbbenten és teljesen természetes reakciókkal próbálják megtartani a jelenlegi rendet a környezetemben élők.

A régi rend már az elmúlt pillanaté.

Új rend van kialakulóban.

Az én rendem.