Bakancslistán újabb pipa van, ugyanis van kovászom. Nem én voltam az ügyes, hanem egy kolléganőm, aki szintén egy pékmester, ő hozott nekem madre kovászt, amit még állítólag én sem tudok kinyírni. Ezt a hűtőben kell tartani és hetente egyszer etetni. A jó hír, hogy egy hete van kovászom és még tényleg nem nyírtam ki. Már kétszer használtam is, sikerrel.
A kolleginának is van blogja, és meg néztem, és ajánlom is mindenkinek... hihetetlen, hogy együtt dolgozunk emberekkel, akikről igazából nem tudunk semmit, micsoda meglepetések történhetnek! Ez a csaj egészen elképesztő, pedig ő is olyan morcosnak, utálatosnak mutatja magát sokszor, pedig valójában irtó jó fej.
Korábban tartottuk a távolságot, mert ő azt hitte, fönci embere vagyok, én meg nem tudtam mit gondoljak róla azáltal, amit mutatott magáról, de egyszer összekerültünk ügyeletbe és ott megtört a jég. Nem vagyok fönci besúgója, ő meg tök jó fej. Azért még mindig óvatos vagyok vele, szerintem a kollégákkal jobb óvatosnak lenni, a kollégák kollégák, akármennyire is kedvesek, nem barátok - pláne, ha vezetőibb szinten vannak, mint én.
Verbena&Levendula
http://sioppeia.blogspot.com/
Hétvégén sütöttem kenyeret is, amiben Aranyhalam volt a segítségemre. Ugyanis átnéztem a netet receptek után, egy "vidám kovászolók" csoportban is benne vagyok, de kezdtem összeomlani, ugyanis mindenféle bonyolult receptek voltak fent, bonyolult szakkifejezésekkel. Nem hinném, hogy ősanyáink így túlbonyolították a dolgokat... szóval segítséget kértem Aranyhaltól és szokás szerint ismét tudta, mire vágyok. Még egy kis videót is kaptam tőle, amitől teljesen átmelegedett a szívem - itt is köszönöm!
Szóval a kenyér elkészült. Van még hova fejlődni, szerintem gyanítom is, hogy mit kellene máshogy csinálni,de elsőre azért nem rossz. M. úgy ugrott rá, hogy alig bírtam fényképet csinálni, mert hát az első kenyeret mégis le kell fotózni. Nagyon ízlett neki, nagyon belelkesedett, úgyhogy motivált vagyok a gyakorlásban. :)
Szóval úgy nézzétek, hogy Ő az első.
Tegnap tojásos nokedlit készítettem és a nokedlibe is tettem kovászt (mert kovászt mindenbe IS lehet rakni), hát nagyon könnyed lett a dolog, a család pedig nem győzött enni. Ez az igazi sikerélmény, amikor eltűnik a bendőkben. :)
...
Robert Lawson
