Jövök a vonattól, látok ám egy ismerős arcot egy autó mellett... hinnye gondoltam, és egyből az ellenkező irányba nézegettem nagyon figyelmesen a közeledő autót, majd zenével a fülemen osonkodtam tovább... úgy gondoltam vár valakit... ám egyszercsak észlelem, hogy jön mellettem egy autó és ő integet nekem... odamegyek, erre közli velem, gyere hazaviszlek...

Hazahozott.

Jót beszélgettünk.

Mint kiderült, tényleg várt valakit.

Engem.

Kivitte valami rokonát az állomásra, és mert tegnap látott ebben az időben hazajönni, remélte, hogy most is ilyenkor érek haza...  

Amikor hazahozott, megkérdezte, hogy mikor találkozunk. Erre nagyon lelkesen közöltem vele, hogy most is találkoztunk... persze randira gondolt, amire azt válaszoltam, hogy majd megbeszéljük, próbált kedvesen ígéretet kicsikarni, de nem hagytam magam...

Kikupálódott azért a néhány év alatt, kedves aranyos, tündibündi, még motorja is van... és nagyon jó munkahelye... de el nem tudnám képzelni, hogy mellém álljon és a pasim legyen... 

Persze érdekes dolgok történnek vele kapcsolatban, ez a sok véletlen találkozás... és nem tagadom, tetszik, hogy tudja mit akar, hogy minden lehetőséget megragad, lép, kezdeményez, udvarol, megtesz mindent amit tud... még a biciklimet is megjavítaná, mint tudjuk.

De nekem más kell....!