Ahogy öregszem (óh, én vénség) úgy tolerálom egyre kevésbé a tiszteletlenséget, bármilyen témáról is legyen szó.
Azt gondoltam, hogy antiszociális vagyok, de rájöttem arra, hogy ez nem igaz. Csak van, hogy rossz emberekkel vagyok körbevéve.
esti gondolatok
Ismét eljött az este, elhalkul a világ zaja, és miközben a csillagok ragyogásában gyönyörködöm, azon gondolkodom, hogy ma hány csodás percet engedtem elúszni bosszankodás miatt, ami teljesen felesleges és semmi haszna nincs. És mielőtt álomra hajtanám a fejem, megfogadom, innentől kezdve jobban figyelek arra, hogy mások ne tudják negatív irányba befolyásolni a kedvemet, mert nem éri meg.
Szép álmokat mindenkinek! (vagy szép reggelt, szép napot, ki mikor olvas :))
kérdés
Királyfi megállapította, hogy más felnőttek sosem játszanak. És igaza van.
Mi bárhol, bármikor, bármivel tudunk játszani és játszunk is, vidáman és örömmel telve, még akkor is, ha mások furcsán néznek ránk. Mert furcsán néznek ránk. Van, aki mosolyogva, mert eszébe jut a játék öröme, van, aki értetlenül, mert azt sem tudja, hogy mi az, hogy játék. Valahogy... mint oly sok más érték, ködbe veszik ez is.
Manapság nem "divat" játszani - sem.
Kisgyereknek az a gyerek jó, aki "elvan" magával, a nagyobbakat pedig egyszerűbb tévé, számítógép elé ültetni.
Pedig, játszani jó. Gyerekekkel játszani még jobb. A saját gyerekünkkel játszani a legörömtelibb dolgok egyike.
Miért nem játszanak az emberek?
Hova tűnik a felnőttekből a játékosság? Hova tűnik az emberekből az életöröm?
A válaszokat nem tudom, de azt igen, hogy erre a megállapításra mindig emlékezni fogok és odafigyelek arra, hogy az én és gyerekem élete része maradjon a játék.
"A szabadság az egy olyan dolog, amelyet igazán kevesen ismernek. Egy fogalom, amelyet megfoghatatlan, sejtelmes, misztikus légkör leng körbe, de amíg nem tapasztaljuk meg, hogy mi az, addig nem tudjuk értelmezni. A tapasztalat után viszont értelmet nyer nem csak maga a szabadság, hanem az egész élet.
A szabadság jó dolog. "
A kút
Egyszer egy hatalmas varázsló el akart pusztítani egy egész királyságot, ezért megmérgezte a kutat, ahová inni jártak az emberek.
Aki ivott a vízből, az megőrült. Másnap reggelre az egész lakosság ivott a kútból, és mindenki megőrült, a királyi család kivételével, mert nekik saját kútjuk volt, amelyhez nem fért hozzá a varázsló.
A király aggódott népéért és próbálta kormányozni őket: egy sor biztonsági és egészségügyi rendeletet hozott. De a rendőrök és a felügyelők szintén ittak a mérgezett vízből, így hát értelmetlennek tartották a király rendeleteit, és nem voltak hajlandóak betartani őket.
Amikor a lakosság értesült a király rendeleteiről, mindannyian egyetértettek abban, hogy a király megőrült. Ezért ír ennyi sületlenséget. Összegyűltek hát a palota előtt és teli torokból kiabálva követelték, hogy mondjon le.
A király elkeseredett, és kész volt elhagyni a trónt, de a királynő megállította, mondván:
- Most odamegyünk a kúthoz és mi is iszunk belőle. Akkor olyanok leszünk, mint ők.
És így is lett: a király és a királynő ittak az őrület vizéből, és nyomban bolondságokat kezdtek beszélni. Az alattvalóik pedig meggondolták magukat: olyan bölcs királyuk van - miért ne kormányozhatná továbbra is az országot?
Az országba visszaköltözött a nyugalom, a király pedig békében uralkodott élete végéig.
Sokan hiszik azt, hogy normálisak, csak mert egyformák. Sokan megtesznek mindent, hogy ne különbözzenek. Sőt, "isznak inkább a kút vízéből", mint sem, hogy őrültnek tűnjenek, s kiközösítsék őket.
ismeretlen szerző*
*
Vagy élsz úgy, ahogy mások elvárják, az "erkölcsi és társadalmi elvárásoknak megfelelően" vagy azonnal betegnek nyilvánítanak és orvosi ellátást írnak elő.
Kérdés, iszol-e a kútból, hogy olyan legyél, mint ők?
Vagy maradsz aki vagy és elfogadod a kiközösítést?
Vagy pedig maradsz aki vagy, de néha, ha a helyzet megkívánja, úgy teszel, mintha ittál volna a kútból, mert tudod, kell a túléléshez az, ha néha őrültnek (az ő szemükben normálisnak) tetteted magad?
Ha valaki csak egy kicsit is "más" mint mások, kiközösítik. Mindegy, hogy hajviseletről, öltözködési szokásokról, sminkről, súlyról, pattanásokról, vagy csak egészen egyszerűen más élethez való hozzáállásról, felfogásról van szó. Meg van szabva, milyen lehetsz.
Ha másmilyen vagy, kezeltesd magad!
***
Én az vagyok, aki, és ezt fel is vállalom, sőt! Büszke vagyok rá! De a tapasztalatom az, hogy jobb sokszor hallgatni, sőt, van az úgy, hogy az életbenmaradáshoz szükséges az, hogy eljátsszam azt, hogy ittam az őrültek vizéből.
Aki ivott a vízből, az megőrült. Másnap reggelre az egész lakosság ivott a kútból, és mindenki megőrült, a királyi család kivételével, mert nekik saját kútjuk volt, amelyhez nem fért hozzá a varázsló.
A király aggódott népéért és próbálta kormányozni őket: egy sor biztonsági és egészségügyi rendeletet hozott. De a rendőrök és a felügyelők szintén ittak a mérgezett vízből, így hát értelmetlennek tartották a király rendeleteit, és nem voltak hajlandóak betartani őket.
Amikor a lakosság értesült a király rendeleteiről, mindannyian egyetértettek abban, hogy a király megőrült. Ezért ír ennyi sületlenséget. Összegyűltek hát a palota előtt és teli torokból kiabálva követelték, hogy mondjon le.
A király elkeseredett, és kész volt elhagyni a trónt, de a királynő megállította, mondván:
- Most odamegyünk a kúthoz és mi is iszunk belőle. Akkor olyanok leszünk, mint ők.
És így is lett: a király és a királynő ittak az őrület vizéből, és nyomban bolondságokat kezdtek beszélni. Az alattvalóik pedig meggondolták magukat: olyan bölcs királyuk van - miért ne kormányozhatná továbbra is az országot?
Az országba visszaköltözött a nyugalom, a király pedig békében uralkodott élete végéig.
Sokan hiszik azt, hogy normálisak, csak mert egyformák. Sokan megtesznek mindent, hogy ne különbözzenek. Sőt, "isznak inkább a kút vízéből", mint sem, hogy őrültnek tűnjenek, s kiközösítsék őket.
ismeretlen szerző*
*
Vagy élsz úgy, ahogy mások elvárják, az "erkölcsi és társadalmi elvárásoknak megfelelően" vagy azonnal betegnek nyilvánítanak és orvosi ellátást írnak elő.
Kérdés, iszol-e a kútból, hogy olyan legyél, mint ők?
Vagy maradsz aki vagy és elfogadod a kiközösítést?
Vagy pedig maradsz aki vagy, de néha, ha a helyzet megkívánja, úgy teszel, mintha ittál volna a kútból, mert tudod, kell a túléléshez az, ha néha őrültnek (az ő szemükben normálisnak) tetteted magad?
Ha valaki csak egy kicsit is "más" mint mások, kiközösítik. Mindegy, hogy hajviseletről, öltözködési szokásokról, sminkről, súlyról, pattanásokról, vagy csak egészen egyszerűen más élethez való hozzáállásról, felfogásról van szó. Meg van szabva, milyen lehetsz.
Ha másmilyen vagy, kezeltesd magad!
***
Én az vagyok, aki, és ezt fel is vállalom, sőt! Büszke vagyok rá! De a tapasztalatom az, hogy jobb sokszor hallgatni, sőt, van az úgy, hogy az életbenmaradáshoz szükséges az, hogy eljátsszam azt, hogy ittam az őrültek vizéből.
piramis és kereskedelem
A munkahelyünkön piramis-rendszerben dolgozunk. Fent csücsül a főfőnök, aki leosztja a munkát a kisebb főnököknek, akik leosztják a munkát a beosztottaknak, akik dolgoznak hol szorgosan, hol kevésbé serényen a cég érdekében. A bérezés megoszlása is ennek megfelelő, a vezetők keresnek legtöbbet és a beosztottak, minél alacsonyabb pozícióban vannak, a legkevesebbet (viszont többnyire ők dolgozzák a legtöbbet).
Amikor vásárolunk, kiválasztjuk a nekünk megfelelő boltot, terméket. Van olyan, hogy elbeszélgetünk a kereskedővel, néha még az is előfordul, hogy megkérdezzük a véleményét és ő ajánlja a számunkra legmegfelelőbb terméket.
A kereskedelemben ugyanúgy vannak hálózatok és egyéni kereskedők, akik áruházakkal, boltokkal rendelkeznek (ahol szintén van főnök, beosztott stb.).
Ugyanúgy vannak kedves és segítőkész eladók, mint ahogy undokok, erőszakoskodóak, okoskodóak is.
Ugyanúgy vannak jó minőségű és silány termékek is.
Kérdezem én, hogy miért olyan rossz az mlm? Bár ebben a körben általában nem áruházakban, boltokban vásárolunk, hanem katalógusokból választunk, de ez gyakorlatilag a lényegen nem változtat, ugyanúgy működik minden és a választás, döntés lehetősége itt is adott és egyéni. Itt sem kötelező semmi, ugyanúgy, mint amikor bemegyek a boltba, körbenézek, majd rájövén arra, hogy itt nincs az, amire én vágyom, kijövök.
Dolgozni viszont itt is, ott is kell, csak az mlm-nél a marketing-munkát is a beosztott végzi (az én meglátásom szerint).
Más szakmában tevékenykedem, ez csak egy gondolatfüzér volt. Bár a hasonlóságot levázoltam magamnak, a választ továbbra sem kaptam meg a kérdésemre, miért utálja mindenki az üzletkötőket és az mlm munkát?
Alapvetően nem vagyok reális, abba a csoportba tartozom, akik felnőttként is hisznek a csodában (is) és a realitás, racionalitás valahogy a háttérbe szorul. Vannak célok, tenni vágyás, cselekedetek, kitartás és hit. Nekem valahogy sosem jött össze, hogy csak azért ne higgyek valamiben, mert arra reálisan nincs esélyem, vagy maga a cél nem reális, vagy valamire nincs racionális magyarázat - mások szerint. Számtalan dolog van, amire nincs ésszerű magyarázat, mégis teret kér magának. A kvantumfizika pedig egy érdekes tudomány, ami kezdi bebizonyítani, hogy vannak dolgok, amik igenis megmagyarázhatóak, méghozzá tudományosan. Ami az egyik pillanatban érthetetlen, a tudomány által a másik pillanatban teljesen logikus és érthető értelmet nyer. Ennyi a tudomány. Amúgy pedig imádom a történeteket azokról a valódi hősökről, akik csodával határos dolgokat hajtanak végre. Bizonyíték arra, hogy nem én vagyok az egyetlen őrült a világon.
emlékeztető
Van az úgy, hogy néha, én is mások cselekedeitől teszem függővé azt, hogy jól érzem-e magam, vagy nem. Pedig ez balgaság.
Boldogságom csak és kizárólag tőlem függ.
rendezettség
Elfelejtettem, hogy ha nem figyelek a lovaimra, előbb-utóbb arra mennek, amerre kedvük tartja, mert nincs, aki irányítsa őket. És ezért a lovakat még csak hibáztatni sem lehet, hiszen én vagyok értük felelős.
Most már minden rendben. Visszahívtam őket, visszajöttek, szeretgetem őket, odafigyelek rájuk és ismét jó irányba tartunk.
gondolat
... "Te bocsátottad magadra az átkot, az önvád, önmarcangolás, lelkiismeretfurdalás által, ítélkeztél magad felett, tudat alatt, tette(i)d miatt elzártad, eltiltottad magad a jótól, a boldogságtól... hívtad a kínt, a szenvedést... Pedig csak tetted azt, amit akkor és ott a legjobbnak ítéltél, ártó szándék nélkül... Csak Te tudsz megbocsátani magadnak, csak Te tudod elengedni ezt az átkot. Eljött az ideje, hogy megbocsáss magadnak, hogy elengedd el a fájdalmat, hogy élj és lélegezz ismét..." ...