ENJOY!

Papírsárkány

...

2015. január 13. 19:32 - Jaguár

Én az igazság miatt még sosem haragudtam meg. Persze, van, hogy rosszul esik, vagy fáj... de az igazat mindig tiszteltem és ez így is marad. 
Én is őszinte vagyok - de tapintatos is, vagy esetleg hallgatok, ha úgy kívánja a szituáció - , felesleges energia pazarlásnak tartom a hamisságot. Sőt mi több, még a felelősséget is vállalom a döntéseimért.

A hazugságot viszont képtelen vagyok tolerálni. Hihetetlen képességem van ráérezni a hamisságnak már a gondolatára is. Nem bírom elviselni, ha át akarnak verni.

Mindig megérzem - soha nem tévedek - és ezt közlöm is a hamis féllel... dühít, amikor tudom, hogy hazudik, csak éppen nem tudom bizonyítani... persze jön az ellentámadás, hogy én vagyok a hülye, a paranoiás stb... aztán idővel minden esetben (minden esetben!) kiderül, hogy a megérzéseim ismét pontosak voltak. Mivel nem csak a megérzéseim pontosak, de az emberismeretem is kiváló, tisztában vagyok azzal, hogy az ellentámadás terelést jelent a valódi problémáról, tehát ez mindig megerősít az igazamban.

Nem értem miért kell a hazugság, az átverés... semmilyen esetben nem tartom praktikusnak, logikusnak, tisztességesnek... de ha valaki olyan akar megtéveszteni, aki állítólag szeret, az mindennek a teteje. Akit szeretek, azt nem verem át (konkrétan senkit).

Persze, amikor már nincs mit tagadni, annyira egyértelmű a lebukás, akkor jön a bűnbánat, és a kifogás, hogy az illető nem merte megmondani az igazat, mert félt a következményektől. Én meg csak nézek bután, mi az, hogy nem meri elmondani az igazat? 
Nem tűnik fel, hogy én tudom az igazat és a hazugságból van a botrány?

És itt nem egy konkrét személyről beszélek, hanem általánosságban. Sajnos az emberek többsége nem vállal felelősséget önmagáért, cselekedeteiért, döntéseiért. És itt az egészen kicsi dolgoktól kezdve a komoly dolgokig - valahogy mindig más a hibás, más a felelős... felnőtt emberek élnek hazugságok szövevényébe gabalyodva... 

3 komment
Címkék: lélekboncoló

A bejegyzés trackback címe:

https://egyparduc.blog.hu/api/trackback/id/tr6513758420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

krikszi 2015.01.13. 21:34:59

Hát ezzel most betaláltál.....

Lazac 2015.01.14. 06:10:38

Szívemből szóltál....

kyOrsi 2015.01.14. 13:19:10

Bocsánat, hogy mindig hasonlítom az írásaidat az én lelkem gondolataival....de ilyenkor mindig megdöbbenek, hogy mennyire egy a gondolatunk...mert ezt én is leírhatnám, szóról szóra....ha tudnék ilyen jól írni, mint Te :)
süti beállítások módosítása