Esküvői kép, fiatal pár, szülők. Alatta a felirat: "utolsó kép együtt, az én napomon".
Biztosan én látom rosszul a dolgokat, de szerintem ez gáz... egy esküvő mióta csak egy emberről szól...?

... tegnap, amikor hazaértem, a bringám kosarában két gyönyörű, virágzó faág várt... nos, vagy véletlenül került oda, vagy belefújta a szél, vagy célirányosan nekem volt címezve... vagyok annyira egoista, hogy azt mondjam, az enyéééém :)

Névjegykártya nem volt mellékelve, szóval a tettes ismeretlen, bár van gyanúsított, de tagad...

... hazavittem, és a lakásban remekül mutat a régi kancsóban, amibe beleraktam és az illata teljesen betöltötte a lakást... nem is gondoltam volna, hogy ennyire intenzív illata van.. nagyon finom...

szóval azért elolvadtam :)

... volt egyszer egy cipősarkam...
most is van, csak szakított a cipőmmel... fogta magát és félbetört... a genya...
Még jó, hogy az eset a melóhelyem előtt történt, így fogtam, zsebrevágtam a hűtlen darabot és úrinőként betipeghettem az épületbe, mintha mi sem történt volna.
Természetesen, ahogy azt illik, itt bent is van még pipellőm, szóval hakuna matata... :)

... a felsővezeték-szerelő vonattal megy a tett színhelyére!
A fickó pont oda szállt fel a vonaton, ahol én is álltam és elmesélte, hogy ő a szerelő és még csak most megy javítani a hibát.
Azt hittük, hogy viccel, hogy kamuzik, hogy ez biztos nem igaz. Ilyen nincs!
És de, mégis van.
(elaraszolt a vonattal ameddig lehetett, és onnan vitték tovább)

MÁV, én így szeretlek!

Ma van hivatalosan a boldogság világnapja.