Arra ébredtem, hogy betakargat, odagyömöszöl mellém mindenféle plüsst és a gyerekkori játékbabámat, nyom egy puszit a homlokomra, majd odasúgja, hogy "anya pihenj még!".
Nincs annál jobb, mint amikor reggel arra ébredek, hogy puszilgat agyba-főbe, és azt mondja "imádlak anyukám,imádlak!" majd felemeli a takarót, kiskiflinek betolat oda hozzám, olyan szorosan amilyen szorosan csak lehet, és úgy pihenünk tovább.
"Boldog vagyok! Boldog vagyok anya, azért, mert nagyon szeretlek!" :)
Aztán kicsit később érzem, hogy óvatosan bújik ki, és hallom ahogy odasúgja: "pihenj még, anya" ...
Királyfimmal való viták mostanában így történnek.
Morcos fejjel rádörrenek az éppen aktuális rosszcsontságért, ő rámnéz a nagy, tágra nyitott, gyönyörű barna szemeivel, elmosolyodik és azt mondja: "Jajj de cukki vagy anyukkám, amikor ilyen mérges vagy!"
Ki is fogja a szelet a vitorlámból.
Imádom!
Délután fél háromkor köszönök a kolléganőnek:
"Szia, jó reggelt!"
Ittam is gyorsan utána egy kávét!