Ha menni kell, hát menni kell.
Ha csinálni kell, akkor csinálni kell.
Ha valami rossz, változtatni kell.
Ha elesek felállni kell és menni, menni, menni kell tovább.
Ha nincsen az erdőben ösvény, hát csinálni kell.
Cselekedni, cselekedni, cselekedni kell.
A sült galamb nem repül, miért hiszik sokan, hogy igen?
Tegnap is óránként hívott a "magántelefonszám" és volt időszak, amikor nemes egyszerűséggel kinyomtam és újrahívott, ezt párszor eljátszottuk. Ők is makacsok, de én még makacsabb. ÉN döntök, hogy kivel beszélek, és pont.
Miután a szolgáltatóm arról tájékoztatott, hogy a bejövő hívásokat nem figyeli a rendszer, tegyek feljelentést a rendőrségen és majd ők jól nyomoznak és ők kaphatnak információkat... nos... megoldottam magam.
Ugyan a telefonomban egyesével nem tudom szűrni a hívásokat, de...
létre lehet hozni csoportokat, meg lehet szabni, hogy mely hívásokat fogadja a telefon (csoport vagy minden hívás), és van lehetőség hívás átirányításra is (a./ foglalt, b./ minden hívást, c./ nem fogadott hívásokat)
Úgyhogy létrehoztam egy csoportot, beleraktam azokat a számokat, amelyekről hívnak az ismerősök, és bejelöltem, hogy csak azok csörögjenek ki, valamint bejelöltem, hogy a többi, nem fogadott hívások átirányításra kerüljenek, méghozzá... egy nagyon izgalmas telefonszámra... :D
Remek hírem van! Ma felhívták a figyelmemet egy cikkre, a világvégével kapcsolatban. Gondoltam, hátha érdekel Titeket is, jól megosztom. Csak, hogy tudjuk, mi várható és hogy élhetitek túl (forrás: http://www.stocklandyard.hu/blog/show/2037).
Sajnos az egész kitaláció (spam) szerintem, de nagyon viccesnek és fantáziadúsnak tartom az egészet, science-fiction könyv- és film alapnak, és ami azt illeti el is játszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha...
A pozitív gondolkodás, pozitív hozzáállás és a hurráoptimizmus között óriási különbség van, az egyik energiát hoz, a másik energiát visz.
... pénteken csatlakozással utaztam, és mivel késett a vonatom (naná), egy perc átszállási időm volt, hogy a másik vágányhoz rongyoljak... persze egyből, usgyi, rohantam mint a kisnyúl. Fél szemmel megnéztem a táblát, nyugtáztam, igen ez az, az indulás időpontja és a végállomás megegyezik, gyorsan felugrottam, indultunk is, és... néhány megállóig örültem magamnak, hogy milyen ügyes vagyok.
Aztán egyszer csak hopp, nem jobbra, hanem balra mentünk... ott már gyanús volt a dolog...
Igen, eltaláltátok, másik vonatra szálltam.
Hozzáteszem, a két egymás melletti vágányról a két vonat két perc eltéréssel indult, a cél valóban ugyanaz a város volt, csak az egyik vonat jobbról került bizonyos városokat, a másik balról (én persze a út közepén szálltam volna le, szóval nem mindegy, hogy jobbra megyünk vagy balra). Szóval a fene sem boncolgatta volna, hogy a start és a cél között milyen cseleket rejtett el a MÁV....
Amúgy nem volt nagy gáz, tettem egy kis kerülőt, gyakorlatilag kirándultam egy jót (fő, hogy utazunk, ugye), aminek mondjuk sötétben nem sok értelme volt, mert mukkot nem láttam a tájból, de csönd, örülünk annak ami van, jó kaland volt és remekül szórakoztam, a kalauzok irtó rendesek voltak, a vonat kényelmes volt és meleg, és ha már ilyen peches voltam jegyet sem kellett vennem, úgyhogy ez az egész egy forintomba sem került.
Azt viszont megtanultam, hogy a 4-es vágány az bizony nem 5-ös! :)
... és tényleg, most, hogy kivettem innen ezt a "bizonyítsdhogynemvagyrobot" őrültséget, egészen kommunikatívvá váltak a Kedves Olvasók :)