Nem tudom mennyi ideje ülök itt a sötétben... nincsenek csillagok, nincsen Hold, nincs egy lámpa, fáklya, gyufaszál, de még egy mobiltelefon sem, ami fényt adhatna... sőt még egy kósza hős sincs a környéken... és én csak ülök itt a kukksötétben és várok... nem indulok semerre, hiszen merre mehetnék, amikor az orromat sem látom?... egyszer csak jön a hajnal, törvény, hogy mindig felkel a nap.... és akkor majd beragyogja a világot... az utat... nem tudom mennyi idő van még addig, de már nem lehet sok... azt mondják, hajnal előtt van a legsötétebb... a hajnal visszafordíthatatlanul közeledik... és én indulhatok tovább...
