Tegnap eredeti, DDR-es ütővel tollasoztunk. Évek óta nem játszottam már, de hamar belejöttem, most még izomlázam is van. De ez jó, mert azt mutatja, vannak izmaim.
Tegnap eredeti, DDR-es ütővel tollasoztunk. Évek óta nem játszottam már, de hamar belejöttem, most még izomlázam is van. De ez jó, mert azt mutatja, vannak izmaim.
Régóta vágytam már egy robogóra, és most kaptam egyet. Egy régebbi típusú, kis köbcentis, fehér Hondát. Férfim ajándékozta nekem, az övét. Kis javítási munkálatot kell elvégeztetni rajta és már roboghatok is.
Yippí!
Tök gáz, amikor párkapcsolaton belül "APA" és "ANYA" a megszólítás. Ott már kipurcant a házasélet. Hiszen ha "ANYÁT" és "APÁT" látják egymásban, akkor a "NŐ"-t és a "FÉRFI"-t már nem.
Azt hallottam ma reggel a rádióban, hogy rákos betegeknek kifejezetten javasolt a napfény, mert elpusztítja a rákos sejteket. Tehát bőrrákos betegeknek is kifejezetten javasolt.
Érdekes, eddig egészen mást mondtak.
Aztán itt van ez a fuzáriumos BIOcuccos is.
A tej is egyszer egészséges, máskor meg ne igyál, mert meghalsz... és még lehetne sorolni...
Még jó, hogy én eddig is azt tettem/ettem, ami jólesett. Mindig hallgatok a szervezetemre, hogy mikor-mit "rendel". Ezentúl sem lesz másképpen.
Felesleges azon görcsölni, hogy mi az egészéges, ha mindig más, sokszor a pont ellentétje, mint ami addig volt és nem ez az első példája annak, hogy kiderül valamiről, hogy mérgező, amiről addig azt terjesztették, hogy hűdenagyon egészséges.
Leülvén a gép elé, arrébb csúsztattam a széket, amikor is egy nagy reccsenés hallatszott. Gondoltam, hogy nem a szék az, hiszen műanyag, és lenézvén majdnem elájultam. Egy óriási bogár (de tényleg óriási, mint egy dió!) volt a szék lába alatt és az ő kitinje roppant. Ráadásul még mindig élt és mozgott és igyekezett arrébb mászni. Szerencsétlen.
Ilyenkor hajlamos vagyok horrorfilmet képzelni a jelenetbe, de nagyon profi módon, kezdetnek átrohant az agyamon, hogy majdnem a pucér lábammal értem hozzá (mi több, tapostam agyon!) és ebbe a gondolatba ott helyben bele is haltam. Közben hisztériás rohammal sikítoztam, leizzadtam és elsápadtam, mert a horrorfilm pörgött tovább az agyamban.... Ezzel egy időben rohantam a harci fegyveremért, a porszívóért, ami szerencsére felszippantotta a hívatlan látogatót.
A porszívó már öt perce be van kapcsolva, hogy tuti ami biztos, szilikózisban megfulladjon ez a szörny - ha már a székláb nem nyomta agyon - ne támadjon kedve kimászni onnan és megtámadni engem - sosem tudni, ugyebár.
Irtózom a bogaraktól, nem kicsit, nagyon.