... olyan bánatos ez az idő a maga szürkeségével.. tudom, hogy a felhők felett most is süt a nap, és ilyenkor sajnálom, hogy nem látok át a felhőkön... hiányzik a gyönyörű napfelkelte, amikor az első sugarak cirógatják arcomat, ezzel együtt hiányzik, amikor Királyfi úgy ébreszt "anya, hasadra süt a nap!"... hiányzik a napsugarak meleg ölelése, a természet mosolya... a madarak csicsergése...

...és mégis szépen indul a reggel, mert a kisfiam érintésére ébredek, ahogy simítja az arcomat és hozzám bújik...