Van, hogy tudom, őrültséget teszek. Mégis megteszem. És közben ketrecharcot vívok önmagammal... most is ez van. Tudom mi van, tudom mi lesz, tudom, hogy mit szeretnék, tudom, az (most) nincs, ezért dacból teszem azt, amit...
Most mégis homokba dugom a fejem, nem vagyok hajlandó látni, sodródom a pillanattal.
Tudom, hogy én vagyok én.
Tudom, nem vagyok normális.
Csak egy - érző - ember vagyok.