Mostanában az az érzésem, hogy a szeretet, mint olyan... nem is létezik... mindenki beszél róla nagy, hangzatos szavakkal, de a gyakorlatban nem művelik... azaz csinálnak "valamit" amit szeretetnek hívnak, és döngetik is a mellüket nagy büszkén, hogy ők tudják mi a szeretet... meg csak a szeretet vezérli őket... de azért, mert beszélnek róla, még nem tudják valóban, hogy mi is az... önző, képmutató, irígy világban élünk, ahol az embereknek halványlila sejtelmük nincs a szeretetről... Ha valakinek segítségre van szüksége, inkább belerúgnak, ha elesik mellettük egy ember, nem segítő kezet nyújtanak, hanem továbblépnek (lévén úgyis részeg...), ha könnyet látnak, nem zsepkendőt adnak, hanem elfordítják a fejüket... ha megkérdezik, hogy vagy, választ nem is várnak... ha valaki pár jó szót szeretne, akkor otthagyják, vagy a saját bajukkal licitálnak... a szeretet nevében gyilkos dolgokat lehet művelni... és nem csak adni nem tudnak, de elfogadni sem... beteg ez a világ... néha úgy érzem, hogy eltévedtem... hogy nem ide való vagyok... mit keresek én itt? ...