Már régen aludhatnék. Ami ugye nem is lenne hátrányos, lévén mindjárt kelnem kel, hamarabb mint a napnak. Ám észrevételeztem, hogy éhes vagyok (na nem mintha a hazautat nem ettem volna végig...) és "amit ma megehetsz!" csatakiáltással rávetettem magamat az itthon található ehető élelmiszer készletre. Hoppá! A hazaútról jut eszembe, hogy van még egy sport-szelet a tatyómban, amit ugyan kétszeri étkezésre javasolnak elfogyasztani, de hát én már csak ilyen rakoncátlan vagyok, és mire leírtam a postot, bizony bepusziltam az egészet! Merthogy még mindig ma van!
Telibendővel még az álmok is szebbek. Jóccakát! 
