Vagy nekem sántít nagyon az erkölcsi felfogásom, vagy tényleg nagyon elkorcsosult ez a világ. Negyvenet betöltött nők, saját párkapcsolatukat, illetve a kiszemelt férfi párkapcsolatát sem kímélve rontanak előre, ha viszketni kezd a bugyiban hordott testrészük... persze mindezt csak "barátként" illetve "ez csak poén"-ként előadva. Persze a poén csak addig poén, amíg ők játszanak mások kapcsolatával, de amikor lebukás veszélye fenyeget, na akkor aztán jön a lázadás, hogy "de ő boldog kapcsolatban él", meg "de ő családos asszony" és persze én vagyok a hülye, mert nincs humorérzékem.
Szerintem aki kapcsolatban, vagy férjes asszonyként él, tudnia kellene, hogy hol a határ, amit megléphet anélkül, hogy saját magát szégyenbe hozná, vagy bárkit kellemetlen helyzetbe, pláne ha egy olyan férfiról van szó, aki egyértelműen párkapcsolatban él.
Illetve a másik pedig az, hogy ha neadjisten félreérthető lennék és ezzel megsértenék bárkit is, nem hogy nem támadnék, hanem mindenképpen megpróbálnám tisztázni a helyzetet és a félreértést... igaz, én sosem írnék kompromittálót. Nem féltékenység ez, hanem egyszerűen arról van szó, hogy nem tudom tolerálni a tiszteletlenséget és ennek a véleményemnek bizony hangot is adok, és ez nem humorérzék függő.