Tegnap megérkezett a tornacipőm és mondhatom, sokkkkkkkaaaaaaaal szebb, mint a képen és nagyon jó minőségű. A fekete rész velúr, a boka rész szivacsos-párnázott. Nagggggyonboldogvagyok.
Hétfőn elvittem Fülit az éves oltásra és vettem a négylábúaknak féreghajtót, kullancs elleni cuccot is. Felénk borzasztó sok a kullancs, a cirnyókból napi ötöt veszünk ki, ha jó napunk van. Régen frontline volt a legjobb, de azt már nem javasolta a doki, így egy újabb szert hoztam, ami tabletta, belülről hat. Persze ha már mentünk, Füles kitalálta, hogy fáj a lába, így azt is megnézte a doki, és kiderült, hogy csúnyán begyulladt a körme, így arra is kaptunk antibiotikumot. Szóval húszezerbe fájt ez a hétfői kiruccanás. Utóbb amúgy kiderült, hogy Füli ki akarta ásni magát a kerítésem és az ott elhelyezett miniszikla tett kárt a körmében, mondtam is neki, karma fiam, karma!
Mivel itt pocsék, hideg, szeles idő volt, a kertben nem nagyon jártunk, csak locsolni mentünk ki, így bent foglaltam el magam. Főztem, sütöttem és... sütöttem. Régen is sokat sütöttem, de mióta van a kovászom, még többet sütök. Persze, több időm is van, pláne ilyen időben.
A családnál nagy a sikere, minden nap degeszre eszik magukat, jól felhizlalom őket, hihihi.
Ma saját kenyeret reggeliztem, jó érzés volt, mit mondhatnék. A kovászos cuccokról amúgy igaz a monda, érezhetően jobbak az emésztésnek, nem is telít el annyira és nem vagyok gázputtony sem.
Van egy pogi receptem, na azt, ha kiveszem a sütőből, el is fogy, azon nyomban... ideje sincs kihűlni. Hétfőn megyek Pestre, Dave már megrendelte a következő pogácsa adagot, hogy hétfőn éhen ne haljon. Vasárnap előkészítem, hétfőn megsüti magának, hogy friss legyen.
Leesett az ejtőernyős tantusz, rájöttem, hogy a gyógytornám valójában jóga. Csinálom kitartóan és lassan de biztosan érzem is a hatását, így hát tovább léptem egy szintre. Érdekes, régen a jógát nem szerettem, de most viszont azt érzem, hogy hogy is élhettem nélküle? Azt olvastam valahol, hogy ahogy az ember öregszik, úgy válik nyitottá a jógára, lehet, hogy igaza van. Most jó napjaim vannak, nem fáj se a csípőm, se a térdeim - ok utóbbiakkal guggolni még mindig nem tudok, de azért minőségi a javulás. Elég makacs vagyok ahhoz, hogy elérjem a céljaimat és tegyek is értük, ami jelen esetben a mozgásszervi javulás, szóval soha nem adom fel.
Ma végre jó idő van, süt a nap, Ancsa barátnőm már hét elején várta, hogy szélmentes időben binyiglizni menjünk, úgyhogy szerintem ez lesz a délutáni program. Addig meg megyek, mert a gaz - a gaz - szorgalmasan nőddögél.
Most belenéztem a kuponzsonglőrök című műsorba, és totál el vagyok képedve, hogy amerikában milyen keményen tolják ezt... totál ingyen vásárolnak, több ezer dollár értékben úgy, hogy a számla összege a kuponok miatt nulla. Sőt, az előbb az egyik csajnak a bolt fizetett... Le a kalappal előttük, de mondjuk nekem nem lenne ehhez idegrendszerem, ez főidős munka, a mostani csaj például heti 40 órát tölt a kuponok válogatásával... nem semmi.
Hősapa most nem utalta vissza a pénzt, pedig Dave még mindig itt van. :D
