Kaptunk a boltban lejárt (de még ehető) virslit ajándékba a kutyának. Meg is kapta, el is fogyasztotta lelkesen, a teljes adagot. Aztán egész délután csak ült a kosárkája mellett és nézett bánatosan. Egy idő után már gyanús volt a dolog, ezért odamentem kideríteni, hogy mi is történhetett, ugyanis normál esetben ki se lehet a vackáról robbantani.
Nos, az történt, hogy a drága lélek átengedte a kis kosárkáját a virslik egy részének, akik ott feküdtek sorjában, szépen, gondosan betakargatva. Miközben új fekhelyet kerestünk a virsliknek (akiknek a kutya tányérja erre a célra nem találtatott alkalmasnak), közben a létszámot egy főre apasztotta -  a jószág óriásit sóhajtva, megnyugodva tért vissza a kis vackába és azonnal el is aludt.