Harminconéves kolléganő, panaszkodik, hogy létráznia kell az iratok miatt.. hát mondom, gondolj arra, hogy milyen jó segged lesz (én meg de jó fej és humoros vagyok)... - na, ekkor jött az oltás... hogy őt ez már nem érdekli... ő ezen már túl van... neki fáj az aranyere... egyébként is tízéves kapcsolata van... sőt, ez már a második tízéves kapcsolata... és mondom, akkor az le van írva, annak mindegy, hogy nézel ki, vagy mi? Jó az ő segge a barátjának úgy, ahogy van...
Oké, rendben. Szeresse magát olyannak, amilyen.
Oké, rendben. A párja is szeresse őt olyannak, amilyen.
Na de hogy egy fiatal nő olyan kijelentést tegyen, miszerint neki már nem számít, hogy néz ki a teste, mert már tíz éve együtt van a pasijával... hát, engem sokkolt... szerintem egy nőben ösztönösen benne van, hogy ha szereti a párját, hogy tetsszen (ezt megnéztem a helyesírási szótárban, így kell írni!) neki. Mert szerintem nem lehet arra építeni, főleg ilyen fiatalon, hogy én már jó vagyok így, ahogy vagyok. Egy ilyen kijelentést tenni abszolút felelőtlenség..
Sőt, szerintem egy nőben ösztönösen benne van, hogy tetszeni akar. Szimplán azért, mert nő.
Azt pedig tudomásul kell venni, hogy a férfiak valahol ösztönlények is, és hiába a nagy szerelem, azért egy jó hátsó még nagyobbá teheti azt...
A kijelentése alapján jobban megnéztem a hölgyet és megállapítottam, hogy nem csak a feneke nem izgatja, hanem a haja, sminkje, ruházata sem. Tiszta, rendezett, de semmilyen...
De itt nem is a fenék a lényeg... hanem az, hogy ez rámutat arra, hogy vannak nők, akik csak azért, mert kapcsolatban vannak, mert van valakijük - ellustulnak, igénytelenné válnak - mert ők úgy is jók így.
Aztán jön a koppanás.