Gondolom mindenki körömrágva várja Béla egér újabb kalandjait (tudom, a francokat). De én akkor is leírom (evvan).

Tegnap, amikor hazaértem, csalódottan vettem tudomásul, hogy minden csapda üres, ma reggel úgyszintén... 

Aztán, amikor indultam el otthonról, a szemem sarkából észleltem egy kis mozgást a tűzhelynél, meg valami halk zörrenést. Odanéztem és... Bélus nagyon ragaszkodó módon a csaliszalonnát ölelgetve ríddogált a ragacsban. 

Kedves humánus állatvédők! Mielőtt bárki megszólal... (mer' már megkaptam az okosoktól, hogy ez nem túl humánus módszer az egér eltávolítására....). Nem kívántam a szenvedését, van egérfogó is kirakva, van macskám is, de ő inkább a ragacsba ragadt, mert neki az a falat kellett, hát így járt. Nem lesznek álmatlan éjszakáim, sőt. Ma este pezsgőzünk, az hótziher. 

Aki meg az ilyen kártevők védelmében képes hisztizni, az éljen együtt egy ilyen kis döggel, aki belemászik a fehérneműs fiókjába, a ruhái közé, a gyereke ruhái, játékai közé, aki belekóstol a tésztába, a rizsbe, a kenyérbe, a teába, sőt megeszi a kedvenc pulcsiját is, aki kiolvassa a reklámújságokat és a könyveket is, és még annyi mindent megrág...  és akármerre jár, mindent bepiszkít, és szórja szét a bacijait... és kegyetlenül egérszaga van (értsd büdös!!!). Sikáljon, hipózzon, fertőtlenítsen az illető hetekig.
Aztán nyilvánítson véleményt szegény kis ártatlan jószágok védelmében. Uff.
Ja, és tájékoztatok mindenkit, hogy nem a lakás tisztaságától függ, hogy egy egér ott pecózik-e  (mer' ilyen véleményeket is olvastam ám, hogy tiszta lakásban nincs egér!).

Megmondtam, hogy vendetta lesz.