ENJOY!

Papírsárkány

gondolkodó

2013. december 20. 12:52 - Jaguár

Döbbenetesen tisztán látok, a megérzéseim pedig jók.
Viszont.
Azt mondom, bízok magamban, és ezt is érzem, de időnként még mindig szembeköpöm magam.
Előfordul, hogy hagyom magam meggyőzni arról, hogy amit látok és érzek, az nem igaz - hiszen bizonyítani nem tudom az igazamat - azon kívül, hogy minden érzésem azt kiabálja, hogy nekem van igazam. Azaz nem is az van, hogy hagyom magamat meggyőzni, hanem belenyugszok abba, amit a másik mond. De ezzel elárulom saját magamat.
Ezáltal előfordul, hogy még mindig hazudok magamnak.
Még mindig előfordul, hogy megelégszem kevesebbel, mint ami jár.
De (!)
Úgy köpöm magam szembe, hogy hibáimmal, tanulnivalóimmal pontosan tisztában vagyok. Mindig élesen érzem, hogy mikor csinálok hülyeséget - mégis megteszem.
De (!)
Tisztában vagyok azzal, hogy a felelős én vagyok az életemmel kapcsolatban és ezt ki is merem mondani. Nem mutogatok másra, hogy ő a hibás, ő a felelős, ő csinál rosszul dolgokat, nem ítélek, hogy ő milyen ember.... Nem. Én is élem az életem a tőlem telhető legjobban, adom magamból amit tudok - és ő is teszi azt, amit, éli az életét a tőle telhető legjobban és adja azt, ami benne van.... ha fájdalmat okoz, az csak részben az ő hibája - a döntés az enyém, hogy hogyan reagálok rá. Én vagyok a felelős azért, ha hagyom, hogy a másik bántson.
Arról is én döntök, hogy a történéseket hogy fogom fel, áldásnak vagy tanításnak? Számomra áldás a tanítás, még ha fáj is, és úgy érzem, belehalok. Nyilván nem fogok.
És most erről, ennyit.
Tudom, hogy minden úgy jó, ahogy van és hálás vagyok azért, mert én mindenből építkezek.
Ez mutatja azt, hogy jó úton haladok előre :)

3 komment
Címkék: gondolatcsepp

2013. december 19. 10:56 - Jaguár

Mivel éjszakára befogadtuk családunk másik négylábúját is  a házba, tanúja lehettem mostoha sorsának és szembesültem azzal, hogy a cinyóm valójában egy pszichopata elmebeteg, aki igen kreatív módon terrorizálja a kutyát (és ezzel szórakoztatja családunk tagjait). 
Természetesen, ha a kutya nevelési célzattal rámorran a cinyóra, azonnal nevelem, hogy "Hé, nem bántod a cicát!" - szóval teljes elnyomás alatt van szerencsétlen lélek.
Aki talán nem is szenved annyira, mert ha a macsek nincsen résen, akkor bizony kap egy olyan igazi, mindent betöltő kutyás-nyelves puszit :)  
2 komment
süti beállítások módosítása