Korábban már meséltem kedvenc szomszédasszonyomról.

Nos, most ismét kezd elkanászodni. A minap egy ismerősöm kaszált nálam, ő meg azonnal ráugrott, és elkezdte szekálni. Kihangsúlyozta, hogy feljelenteni nem akar, de... ja persze és azt is elmesélte, hogy megfenyegettem (a ház leendő lakóival kapcsolatban közöltem a terveimet). Másnap ismét jött a srác, a nyanya ismét ráugrott, és a lányát hívta erősítésnek, aki néma jelenlétével nyomatékosította őmúmiasága eltökéltségét. Mondjuk, a srácot előre felkészítettem, hogy várható ilyen affér, amúgy sem éppen az a fajta, akit egy ilyen zaklatás meghat, elhajtotta a múmiát melegebb éghajlatra aszalódni.

Ugyanis az van, hogy ők a tűzfalukra vágtak egy ablakot. Mert azt nekik szabad, pedig úgy tudom, nem szabad. Én meg beleegyezést nem adtam hozzá. Ezen ablak pont az én kertemre nyílik és totális rálátásuk van a magánszférámra. Erre én bepöccentem, és mivel pont kéznél volt, odaültettem egy akácfát, amely igencsak bebokrosodott. Mostanában gondolkodtam rajta amúgy, hogy kivágom.
Na erre jött a nyanya. Hogy az őt zavarja. Átlóg az ág vége, meg ilyesmi. De kihangsúlyozom, hogy ott tűzfal van, tehát igazából nincs ott semmijük, csak nyilvánvalóan az zavarja, hogy zavarom a kilátását.

Nekem nem mer szólni, mert érdekes módon, amikor otthon vagyok, és a kertbe kimegyek, sehol nincsen, de üzengetni van bátorsága, és zaklatni a látogatóimat.

Én meg azt hiszem, itt teszek a dolgokra pontot.

Ha az én normális hozzáállású stílusom ennyire eredménytelen, akkor más utat választok.

Elegem van abból, hogy neki mindent szabad. Ő átöntheti a gyomirtót, ő átjöhet az én kertembe kiirtani ami neki nem tetszik, ő zaklathat, piszkálhat, baszogathat, fenyegethet egyfolytában engem és az ismerőseimet, a kutyámat és ami még az eszébe jut.

Úgyhogy én feladom. Hátralépek és teret engedek az erősebbik felemnek.

Úgy érzem, hogy most kifejezetten jól jön a határozott, kopasz, tetovált fickó a háznál. Neki ugasson vissza a múmia.