Én tiszteletben tartom, ha valaki nem akar élni. Ez mindenkinek a saját döntése. De azért, hát no! Nézzük egy kicsit reálisan a dolgokat, a másik nézőpontból.
Kérem azoktól az öngyilkosjelöltektől, akik a vonatot nézték ki e célból, hogy legyenek szívesek a postavonat alá rendeljék magukat, mert azzal tudják a legkisebb kárt okozni. Ilyenkor a reggeli első vonat indulása előtt még van idő a helyszínelésre. Ugyanis, ha embereket szállító vonat alá ugranak, akkor azzal rengeteg problémát okozhatnak - reggel például több ezren késnek el a munkából, és nem mindenhol toleránsak a munkáltatók, este például jó lenne időben odaérni a gyerkőcért az állami nevelő intézménybe - de egymillió okot fel tudnék sorolni, hogy az embereknek, akik élnek, miért fontos odajutni a céljukhoz.
Másrészről pedig, ha a masiniszta lelkét nézzük, célszerű lenne egyből fekete zsákba burkolózni, mert ad1 úgyis azt kap majd a delikvens, ad2 talán (mondom: talán) a masiniszta is jobban fel tudja dolgozni, ha nem látja azt, akit elüt. Szerencsétlenek ugyanis egy életen át hordozzák magukban az áldozatuk képét és a pillanatot amit nem lehet elfelejteni!
Harmadrészről pedig - elkerülendő az ittmaradt, téged szeretők fájdalmát - legjobb likvidálni őket a cselekmény előtt, mert úgyis csak szenvednének a hülyeséged miatt!
Mert nekünk van élet a halálod után is, kedves öngyilkosjelölt!
Ha valaki meg nem szánt szándékkal gyalultatja le magát, "csak" figyelmetlen, én nem értem, és tényleg nem értem hogy mi a frászért nem lehet odafigyelni, egy vonat nem néma csendben suhan!
Antiszociális vagyok? Nem kicsit. Nagyon.