Már látszik az út, megérzések hajtanak előre, és én összeszorított fogakkal, eltökélten állok fel a földről és megyek, csak megyek tovább utamon. Ugyan letérdeltem keményen, de innen érdem felállni, sokáig uralt a káosz, elvesztem az életemben, de most megrázom magam és rendet rakok. Fejemben óriási zaj, kattog az agyam, számolgatok, tervezek, sakkozok, borotvaélen táncolok, kockáztatok... változtatok, reformálok, rendezek, most még... kemény... de hamarosan....! Energia, erő hatja át lényemet és vezérel, a hit segít, megcsinálom!