Nagyon nehéz tudatosnak maradni és türelmesnek.

A (méregdrága) takarítógépem lekerült exanyóshoz (nem is tudtam róla, hogy levitték, ergo engedély nélkül került le...), most kértem, hogy hozzák vissza. Először is, repedés van rajta, illetve a csövekkel, mintha sziklákat vertek volna, behorpadtak. Ráadásul nem működik. És exférj van felháborodva, mert mielőtt elhozta volna, még működött. Még jó, hogy azonnal ellentámad, és még jó, hogy engem akar hibásnak kikiáltani. Gyűlölöm, hogy engedélyem nélkül használja valaki azt, ami az enyém, szemét dolog, hogy nem vigyáz rá, és undorító, hogy még a végén én vagyok a hibás, mert tönkretette.

p.s.: megszerelte. De akkoris! Nem vagyok gazdag és nagyon megbecsülöm azt, amim van és utálom amikor más meg nem. Sosem venném el másét engedély nélkül, és ha netán megtisztelnek azzal, hogy odaadják, arra jobban vigyázok még a sajátoménál is.

És most csúnyát mondok, bassza meg!