Ha valaki tud részleteket erről a baptistás cipősdobozos ajándékakcióról, írhatna nekem... cipősdoboz is, ajándék is lenne... hova vigyem?
Ha valaki tud részleteket erről a baptistás cipősdobozos ajándékakcióról, írhatna nekem... cipősdoboz is, ajándék is lenne... hova vigyem?
Milyen vicces (nekem), mint kiderült - a múltkor egy blogolos fiú üzemelte be a kávégépet nálunk... Méghogy nem kicsi a világ... azóta agyalok erősen, hogy emlékezetemből előszedjem, hogy hogyan is nézett ki...
Hát jó volt kiengedni a dolgokat, elmondani, leírni, nem kitörölni... A vihar is elmúlt, az ég kitisztult, a nap ismét ragyog... és én, mint aki valami részeg kábulatból ébrednék fel, ismét tisztán látom a világot...
"... Igen, az igazi szerelmesek is vásárra viszik a bőrüket, szó szerint és valóságosan... Mi más értelme van annak a végzetes és feltétlen odaadásnak, mely a végső szenvedély megérintettjeit egymást felé hajtja? Az élet kifejezi magát ezzel az erővel, s rögtön közömbösen elfordul áldozataitól. Minden időben és minden vallásban ezért tisztelték a szerelmeseket: mert máglyára lépnek, mikor egymás karjaiba borulnak. Az igaziak, tudod. A bátrak, a kevesek, a kiválasztottak. Minden igazi ölelés mögött a halál van, árnyaival, melyek nem kevésbé teljesek, mint az öröm fénycsóváinak villanása. Minden igazi csók mögött a megsemmisülés titkos vágya van, az a végső boldogságérzet, amely már nem alkuszik, amely tudja, hogy boldognak lenni mindig annyi is, mint teljesen megszűnni és átadni magad egy érzésnek. És ez az érzés céltalan...
Szeretni annyi, mint egészen megismerni az örömet, s aztán elpusztulni." (Márai Sándor)
"A homokdűnék a széllel változnak, de a sivatag ugyanaz marad. Így lesz a mi szerelmünkkel is. Maktub (meg van írva) - mondta. Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz." (Paulo Coelho)
Azt mondják, én betonbiztos vagyok. Nyugodt, nem lehet felidegesíteni, bántani, és ha már én is kibillenek az egyensúlyomból, akkor igazán baj lehet, amiért mindenkinek oka van megijedni.
Igen, ez is egy álca. És jó álca, hiszen elhiszik, amit el akarok hitetni. Azt meg úgysem látják, hogy odabent mi történik.... hogy mennyire védtelen is vagyok... azok ellen, akik számítanak valamit... mert ők képesek bántani.... súlyos sérüléseket okozni... de ezt ők sem tudják...
És én... sokáig még önmagamnak sem tudtam bevallani, önmagam előtt is játszottam az erős szerepét... de míg másokkal szemben ez hasznos, önmagammal szemben kifejezetten káros... hiszen az elfojtás megbetegít... önmagam gyilkosa is lehetek... de ezt nem akarom, így hát most tanulok, ismét... bevallani önmagamnak a dolgokat...
Kezd változni a blogom tartalma... kezdek őszintén, nyíltan, felvállalósan írni dolgokról... és nem törlöm őket... és jó....
(Idézet a filmből)
Csajszi ("kihívóan" )... nem akarod megnézni? Lehet, hogy érdekes dolgokat láthatsz...
Pasi (flegmán)... ugyan már... maximum csak kusza, fekete szőrt...
Najóccakát... Vagy reggelt...
Ez a nyakfájós hülyeség interneten keresztül fertőz? Napok óta fáj a nyakam... persze lehet, hogy csak túl sokat neteztem... az meg tutibiztos, hogy megint a nyakasságom jött elő... mert előjön ám... execském emlékszem milyen jól meg tudta masszírozni... hiába, nemcsak pasim nincs már, masszőröm sem... hát nehéz az élet...
A tévében most Chow Yun Fat film megy, nagyon bírom azt a PASI-t... de azért szerintem ez nem tart vissza attól, hogy elcsicsikáljak... mert a film az gagyi... bezzeg az Anna és a király...
Mostanában megint gyakran olyan emberekkel, sorsokkal találkozom, legfőképpen a blogokon, amelyek valamilyen szinten visszatükrözik a saját életemet... mindennek oka van...