A táv-kapcsolatban a "táv" szó a rossz.

Annyit írtatok szőrös mellkasokról, hogy az enyém nagyon elkezdett hiányozni. Hétvégén ellátogatok hozzá, ha ő is ráér... nagyon várom már, hogy találkozásunkkor a nyakába ugorhassak... hiányzik a dörmögése, ahogy kisímítja a tincset az arcomból, ahogy átölel... hiányoznak az egészen hétköznapi cselekvések, amiket így is megteszek, de vele teljes az egész... az együttfürdés... főzés Neki-Vele... együttevés... filmnézés... satöbbi...

Hiába nem "nagy" a távolság, néha mégis annyira nehéz összehozni a találkozást. Vagy ő nem ér rá, vagy én, vagy ami a legrosszabb, az anyagiak nem teszik lehetővé...