Ma végre bent volt a nagyfőnök. Vettem egy nagy levegőt és harcra készen bementem hozzá, hogy tisztázzuk az ügyet, amely engem nagyon érzékenyen érintett és igazságtalannak éreztem. Alig mondtam valamit, mire elkezdett belőle jönni a szó. Kiderült, hogy őt is bántotta az, ahogy a múltkor hozzámszólt és ahogy reagált a kérdésemre. Kiderült, hogy fontosnak tart és értékesnek és nagyra becsüli a munkámat. Mintha hájjal kenegettek volna. Ő is szeretett volna beszélni velem, hogy ezt megbeszéljük, mert nem szégyell bocsánatot kérni. A dolog vége az lett, hogy a két nap szabadságom helyett elküldött egy egész hétre pihenni. Mert megérdemlem. Most örülök. Nagyon.