Tegnap átadták az M4-et.

Kb. 1 km. távolságra van. Elhallatszik hozzánk az autópálya forgalma is... sőt, este látni is, ahogy mennek az autók.  Ok., nem "hangos", egy amolyan "alapzaj", de az eddigi néma idillhez képest számomra elviselhetetlen ricsaj. Sőt, még M. is sokkot kapott... Persze a vadak miatt vadháló van, esetleg az aluljárón tudnának átjönni...

Siratom a békémet, az idillemet, az őzeimet.. és gyűlölöm a civillizációt, azt, hogy mi, emberek teljesen belakjuk a földet és már mindenhol út van... hogy ide jöttem lakni, vidékre, a város szélére, ahonnan már nincs más csak a puszta és az ERDŐ... és egyszercsak az erdő közepén ott termett egy M4-es...  én ezt képtelen vagyok feldolgozni...

Tegnap este óta csak potyognak a könnyeim, nem tudom abbahagyni a zokogást... gyűlöltem, már amikor épült, de reménykedtem, hogy hátha elég messze van és majd nem hallani...de most minden reményem szétfoszlott...

Eddig tartott nekem a boldog 2020.

Hétvégén szeles, de jó idő volt, úgyhogy már mentem is kapirgálni a kertbe és jajjdejóvót.
Hétfőn megleptük a 16 évest a koleszban, hihetetlenül boldog volt, amikor meglátott minket, nem is hitt a szemének. Vittünk csokitortát és sutyiban egy üveg pezsgőt is (igen, sz.ranya vagyok, pezsgőt csempészek a koleszba...). Jött velünk egy barátja is és így, négyesben elmentünk ott egy étterembe, ami nagyon szép és jó a kaja, csak a felszolgáló volt olyan flegma, hogy röhögőgörcsöt kaptunk, amikor jött asztalhoz. Nagyon jól sikerült délután volt.
Tegnap voltam az első edzésemen. Imádom. "Hazatértem" Újjászülettem. És nem vagyok annyira rossz erőnléti állapotban, mint hittem és ettől nagyon jó kedvem van. A térdem és a derekam-gerincem is bírta. Volt ott egy csaj, velem egyidős, aki egy éve jár, hát nem bírta jobban, mint én.
Ja, és csak 36 évesnek néztek, na ettől is jókedvem van.
Dávidék holnap indulnak Velencébe. Nagyon várja.