Frissítés: megvan a kibékülés. Én nem éreztem azt, hogy M. eléggé támogató lenne velem, ő meg azt érezte, hogy "piszkálom". Kicsit lassabban kapcsolt (ahogy szokott) de amikor felfogta a helyzet súlyát, szóval számonkérte a hölgyet, aki ezen megsértődött, mert hogy M. fia akart mindenáron jönni. Nem tudom, hogy ha a kútba akarna ugorni, azt is engedné? Persze kiderült, hogy a kisgyerek is lázas beteg, így a nagy csak szokás szerint le lett pattintva (de mi rosszindulatúak vagyunk, mert ilyet feltételeztünk... éstényleg) és mára M. fia még betegebb lett. Ami szép, hogy én is a meghűlés jeleit észlelem magamon és most ez marhára nem hiányzik. Szóval megkapta a magáét anyuci megint. Mindezek mellett a gyerek nem tudta, hogy nincs suliszünet, csak távoktatás van (azt se tudta, hogy mi az, csak itt örült, hogy nem kell tanulni...), illetve a koronavírusról sem tudott semmit, de még csak arról sem tudott semmit mondani, hogy kell a fertőzések ellen védekezni. Szóval lejött, itt megkapta a kis "kiképzést" és hazament. Én azt a nőt lapáttal simogatnám.
---
Reggel nagyon mérgesen mentem el itthonról és nehezen nyugodtam meg. Elég zaklatott vagyok az utóbbi napokban és tényleg totál kiakadtam a beteg gyereken, az volt az utolsó csepp a pohárban... na meg, ahogy M. kezelte a dolgokat. Szóval most ismét haragban vagyunk. Pláne, hogy M. ma dolgozik, a gyereke meg itt van...
Itt is volt egyedül, mert Dávid is jött velem. Megengedtem neki, hogy ma még találkozzon a barátaival és holnaptól itthon lesz és max. a faluban mászkál majd.
Tegnap én nem értem oda vezetni, fönci miatt, ma az oktatónak jött közbe valami, így egy órát késett, de végül belecsaptunk a lecsóba. Kimentünk a Hajógyári szigetre, ami úgy, ahogy van, egy naaagy tanpálya, mindenki oda jár vezetni tanulni. Mármint a magamfajta újrakezdők.
Az oktató fura fazon, de nagyon szimpatikus és nagyon jó oktató. Valóban olyan, amilyet elképzeltem magamnak. Teljesen az alapokról kezdtünk - hol az index, melyik a gáz, a fék, a kuplung (tényleg nem tudtam, hogy melyik pedál melyik :D) és teljesen lépésről lépésre haladunk, ő pedig türelmesen, bármennyiszer elmondja ugyanazt és valóban minden kérdésre válaszol. Most már azt is tudom, hogy a kuplungot miért kell olyan nagy távolságra benyomni. Ma eljutottunk odáig, hogy beindítottam az autót és elindultam vele és már kettesig felválthattam :). Úgy éreztem magam, mint Schumi :)
Azt mondta, hogy mivel már van jogosítványom, így másképpen tanít, sokkal inkább a valóságos, gyakorlati vezetés elsajátításában segít, mint a szabályok szigorú betartásában (jó értelemben értendő az utóbbi rész).
Nagyon jólesett, amikor azt mondta, hogy becsül azért, mert belátom, hogy nem megy és képes vagyok tanórákat venni, pénzt költeni a képzésemre.
Amúgy sok hozzám hasonló, régen és rossz oktatásban részesült hölgyet oktat, akik ugyanúgy, mint én, rossz tapasztalatokat szereztek vezetés közben, ezért meglehetősen frusztráltak. Ez az oktató viszont tényleg zseniális, én meg rájöttem, hogy azért nem ment az egész, mert valóban nem tanított meg az akkori oktatóm rendesen. Ezt szóvá is tettem a mostani oktatómnak - ez meg neki esett jól.
Azzal is tisztában vagyok, hogy nagyon sokan pedig ugyanezzel a nemtudással vezetnek, nap mint nap. Erről jut eszembe, az oktatás része volt a "bizalmi elv", aminek tekintetében szintén egyetértettünk, ma már nincs "bizalmi elv". Na erről írtam az előbb, hogy az életre képez, nem a szabályokra. :)
Néhány ismerőstől megkaptam, hogy miért adok ki ezért pénzt, hát miért nem elég, ha valakinek az autóját kölcsönkérem és azzal megyek egy-két kört, ők valószínűleg sosem fogják tudni értelmezni azt a kifejezést, hogy felelősségtudatom van. Az oktató pontosan értette. Biztonságot ad, hogy szakképzett, hogy profi, hogy pozitív és inspiráló és, hogy az ő oldalán is ott vannak a pedálok.
Féltem kicsit, hogy kudarcot vallok, de inkább motiválódtam ma. Jövő héten is megyek. :)
Ja, valami Fiat autót vezetek, de nem kicsit, hanem nagyot. És valóban nem kiabál a hapsi, ha lefullad a motor. Visszafelé ugyanis az utánam jövő hölgy hozott, ő már forgalomban vezet (bár szerintem életveszélyes), na neki kétpercenként lefulladt a motor és az oktató egy szent Buddha nyugalmával tűrte :)