A szomorú ősz a maga hajnali és esti sötétségével, a felhős egével, szakadó esőjével kimossa az életből a színeket.

De nem az én vidám, piros őszi-esőkabátomból!

Lejárt a türelmi idő, és ez a nyomorult blogger kitalálta, hogy csakazértis az új kezelőfelületet kell használni, mert ő azt akarja és kész, nincs vita.

Vannak bizonyos dolgok, amiknek a változása morcogóssá tesz, még akkor is, ha tudom, hogy majd megszokom. A változtatást mint olyat szeretem, de a jól működő dolgokon viszont nem szeretek változtatni.

....egy lezárt kapcsolat újrakezdését.

De ma...

... ma elmegyek kékszemű félistenemhez, mert minden vágyam, hogy dugjon a lukba (nem azt, ejnye!) fájdalomcsillapító és fertőtlenítő gézt.
Mert most megint begyulladt és fáj, de akkor jó lesz végre már.

Nem a szépségért kell megszenvedni, hanem a bölcsülésért, én mondom.