Nem ígérem, hogy meg foglak nevettetni… De sírhatok Veled.

Ha egy nap el akarsz futni… Ne félj engem hívni.

Nem ígérem, hogy megkérlek, állj meg… De futhatok Veled.

Ha egy nap senkit sem akarsz hallani… Hívj engem.

Ígérem, Veled leszek. És ígérem, nagyon csendben.

De ha egy nap hívsz… És nincs válasz…

Gyere gyorsan, látogass meg. Lehet, nekem van Rád szükségem."

Koromat tekintve lassan eljön az ideje a járókeretes vagy tolószékes rally időszaknak és a pépes ételes receptkiíró pályázatnak...

Köszönöm Szezámom :)

Az út Van, hogy megjutalmaz az élet és van, hogy csak szimplán pofán vág, Hiszen a léted egy hosszú ösvény, és bizony belóg néhány ág, De ha fel is tépi szíved egy-két éles tüskés gally, Csak menj tovább az úton, s ígérem nem lesz semmi baj! Egy életfogytig tartó túrába kezdtél, Ködbe vész a múlt s a végtelenbe tart, Olyan, mint ha reménykedve eveznél, Mégsem tudod merre van a part. Aztán elméd radarján egy jel működésbe lép, Mire ráeszmélnél révbe érsz s ünnepel a nép, Barátokkal egy torta mellett felidézzük a szép napokat Este pedig iszunk pár kört, hogy vigyorba szedjük az arcizmokat Hidd el ettől könnyebb lesz majd minden, Nevetünk az életen, mint egy viccen Hisz él még benned a tűz, Ami minden gondot elűz Ép lélek vagy egy teljesen ép testben Mert van, hogy megjutalmaz és van, hogy pofán vág És bizony megesik, hogy belóg néhány ág, Nem tudod honnan indult, s merre tart És néha úgy érzed, túl messze a part Ezért kell, hogy legyenek álmaid, Hogy beteljesítsed vágyaid, Így elűzhetsz majd minden gondot, s bajt, (Kell, hogy legyen ami hajt) Legyen, ami feltankol egy évre A mai nap egy fejezetnek a vége, De holnap újabb indul majd (Egy újabb év egy újabb rajt) Egy a végzet s egy a kezdet Ha elbuksz úgyis újrakezded Menetelsz egy újabb cél felé (Mindig arccal a fény felé) Ma is ugyanolyan mint rég, Csak a tortán újabb gyertya ég Lezártad a sötét múltat, Nekivágsz egy újabb útnak...

Debreceni Ákos (2009. december 18.)

Egy jámbor férfiú egyik pillanatról a másikra elvesztette összes vagyonát. És mert tudta, hogy Isten mindig segíteni fog neki, elkezdett imádkozni. - Uram, engedd, hogy nyerjek a lottón - kérte az Istent. Évekig imádkozott, mégis mindig szegény maradt. Egy nap meghalt, és mivel istenfélő ember volt, közvetlenül a mennybe jutott. Megérkezve azonban vonakodott attól, hogy belépjen. Azt mondta, hogy egész életben megtartotta vallása parancsait, és Isten mégsem engedte, hogy nyerjen a lottón. - Minden ígéreted hazugság volt - mondta a férfi felháborodva. - Mindig kész voltam, hogy segítsek neked - válaszolta Isten. - Állandóan próbálkoztam, de te sohasem vettél lottószelvényt. / Paolo Coelho: A vándor/

... hogy cirnyóka megkívánta a paradicsomszaftot...
... Férfiember meg az aranygaluskát....

"A hónapokat is elosztották. Adtak nekik nevet. Én abban születtem, ami február. Az egy hideg idő. Akkor hozott a gólya. Anyu azt mondja, egy nagy tóból, de akkor engem a jég alól kellett kihoznia, mert én már tudom, hogy a víz hidegben jég lesz. Nem fagy meg a jég alatt egy kicsi gyerek? (...) És ki teszi őket oda? Az Isten nem teheti. Istennek, aki legfölül van, annak tudnia kell, hogy ez veszélyes. Ezt csak valaki nagyon rossz csinálhatja, és Isten küldi a gólyát, vegye ki a szegény kis gyerekeket, és vigye jó emberekhez, akik megszárítják."

... nyitott az új kihívások felé....