"Ez egy maraton. Már a távot lefutottad. Minden izmod ég, ellenkezik, a fejedben vívódsz az utolsó méterekkel. A zsigereidben ugyanakkor érzed a győzelmet, TUDOD, hogy te vagy legelöl és a szemed előtt ott lobog a kellemes szélben a célszalag. Két oldalt emberek toporzékolnak, mutogatnak, tapsolnak, bátorítanak, de Te nem hallasz semmit, nem látsz arcokat, csak futsz, miközben egy belső harcot vívsz - önmagaddal is. Belül dübörög teljes hangerőn a sok-sok hang. A leghangosabbak a negatív szavak, az ócsárlás, hogy Te erre képtelen vagy, add fel. Ám a háborgó negatív örvényben egy vékony, tiszta, őszinte hang kihallatszik ebből a hang-tömegből. Ez az a hang, mely minket, a támaszt közvetíti. Te fájdalmadban mindent kizársz a külvilágból, de az őszinte segítség befurakodik és erőt ad Neked. Ezt meghallgatva csupán egy dolgod van: összeszorítod a fogaid, kitisztítod elméd, elmosolyodsz, és belekezdesz életed legnagyobb, legboldogabb sprintjébe, mely elvezet Téged a világ legnagyobb győzelméhez."