... mert most gyűröm be az egy kiló cseresznyét, amit beszereztem a piacon. Én meg, a falánk, nem bírom abbahagyni a falást,mert eteti magát... persze előtte még jól be is kajáltam, naná, hogy babot tejföllel és sajttal... és naná, hogy van még egy kiló cseri, de azt eldugtam magam elől... gáz persze, mert tudom, hogy hova.
Szóval tényleg durranni fogok, lehet....
Na de most erőnek erejével eltolom magamtól a gyönyörű piros szemeket és megyek, főzök egy igazi kávét... az oviban kellemes kávéillat terjengett és éppen az előbb olvastam Bazsi blogjában a kávézásról, szóval nem csak kidurranok, de meg is zakkanok, ha nem jutok feketéhez a nagyon rövidtávú jövőben. És ha már..., akkor a tulipános bögrémben, jó sokat, jó erőset, sok cukorral, sok tejszínhabbal, tetején kakaóporral és kakaóöntettel, naná, hogy azokból is sokkal.
Csak mert a Bazsi kérdezte.

Tegnap volt szerencsénk vendégül látni odabent Kiszel Tündét és Donatellácskát. Bárki mondhat bármit, ez a nő igenis egy tüncike. Mosolygós, kedves, aranyos, udvarias és közvetlen. Korához képest kicsit erősnek tűnt a tetőtől talpig rózsaszín, de végülis nem volt gáz, mert illik hozzá.

...
június van. Fázom.
Nem kicsit, nagyon.

Tisztázzuk!

Most a globális felmelegedés jön, vagy a jégkorszak?

Szavak helyett... Nektek, drága (szomorkodó) blogbarátaim!

Úgy gondoltam, a telefon, amit most kaptam, hogy le tudjam váltani az előfizetéseset egy másik szolgáltatóra, telefonálni jó lesz. Mert anyukám azt mondta.
Került bele memóriakártya, én pedig összekötöttem a számítógéppel és egyszercsak felfedeztem, zenét is lejátszik, most telepítem az angol leckéket rá és mi több tegnap a vonaton hazafelé a Bakancslistát néztem rajta. (Meg a mellettem ülő is, de ő a hangot nem hallotta.)
Mert ilyet is tud a telefon, videót lejátszani.
Ránézésre még mindig egy kis egyszerűség, de úgy látszik a lényeg itt sem a külsőn van.
Oda vagyok érte meg vissza.

Konkrétan egy NŐ hajt rám, de nagyon komolyan. Kissé bizarr.

Férfimnek persze felcsillant a szeme, mert pont neki ne indulna be a fantáziája a biszex lányokkal kapcsolatban, de leginkább vigyorog a sztorin.

Én nem annyira.

Tegnap az egyik csaj beközölte odabent, hogy tudja, hogy hozzám tartozik, de azért mégis bepróbálkozna Férfimnél, mert ki van éhezve és Emberem nagyon is pont az esete.

Kiröhögtem, pedig komolyan gondolta és mondta.

... az édes boldogságban....
és jó így...

ne mentsetek meg...!

sosem bírtam az édeshabosromantikusnyáltólbúzgó lányfilmeket, de így, hogy az Élet írja, a Sors ajándékozza.... nagyon tetszik... értékét látom az elmúlt rossznak...