... vörös rózsa....

amit TŐLE kaptam!

Hit

Bizalom

Szeretet

Összetartozás

Egység

Barnabás úgy gondolta, itt az ideje a változatásnak és jelenlegi lakása amúgyis már szűkös és sötét, és hát a mai nap gyönyörű, úgyhogy nem gondolkodott sokat, kiköltözött a helyről, amely kilenc hónapig volt az otthona és most már boldogan fedezi fel a kinti, nagyvilágot.

Isten hozott Barnabás, legyél nagyon boldog, de ilyen családdal csak az lehetsz!

Engem pedig az tesz boldoggá, hogy én vagyok az első, aki értesült a hírről .

Nem szeretem ezt a karácsony-mizériát. Mindenki jön a szeretet ünnepével, de úton, útfélen egymást marják az emberek, lökdösődnek, ingerültek, veszekednek, bántják a másikat, nincsenek tekintettel senkire és semmire, megtipornak, megaláznak függetlenül attól, hogy idegen vagy családtag, esetleg vérszerinti rokon...

Úgy vélem a szeretetnek mindig, mindenhol jelen kellene lennie az életben olyan alapvető dolgokkal kísérve például, mint a figyelem, együttérzés, kedvesség...

Sajnálom, hogy még nincs meg a saját lakásom, ami csak az enyém, mert idegyűjtenék néhány embert és megrendezném életük talán legszebb karácsonyát, hogy egy kis kárpótlást kapjanak az életükért és érezzék, hogy valaki igazán szereti őket.... de jövőre megtehetem.

Remélem itt maradnak addig (is)...

Plüss-szívecske vigyorog, van keze, lába, gombnyomásra csókot dob, és ájlávjút mond!

Sose bírtam az ilyen bigyókat. 

Egészen tegnapig. 

Mert tegnap előkapott egyet a zsebéből... nekem.

Elgondolkodtató a bejegyzéseimhez fűzött gondolatokat olvasni és szívesen olvasnám a blogotokban a témából gyökerező, de nem a bejegyzésemhez kapcsolódó postokat.