Mivel "kedves" főnököm mindig akkor szabadnapos, amikor a bérletet kellene leigazolnia, hogy kifizethessék (és a kifizetett összegből tudom megvenni a következő bérletet), ma felhívtam, hogy mivel tegnap lejárt a bérletem és újat kellene vásárolnom, ugyan már engedélyezze úgy kifizetni a bérletemet, hogy nincs aláírva, nekem meg be kellene jutnom dolgozni, de ne kelljen már jegyet vásárolnom, amit senki nem fizet ki, és hát nem kis összeg... Fintorgott, percekig hallgatott a telefonba... közölte, hogy az, hogy nekem jegyet kell venni, ne az ő problémája legyen már.
Szerintem meg azért ne én bukjak súlyos ezreket, mert pont ilyenkor nem jön be a munkahelyre soha, ráadásul a fizetés sem volt a számlámon, hogy meg tudjam előlegezni, mint olyan sokszor máskor.
Végülis beleegyezett a bérlet kifizetésébe, de akkor már be voltam pöccenve...
Este pedig még történt valami, ami elég erősen megvisel, de annak leírását inkább kihagyom.