Hirtelenötlet,
ha jó nekem, sikerüljön bevonzani...
Ódesalalla lenne...
Hirtelenötlet,
ha jó nekem, sikerüljön bevonzani...
Ódesalalla lenne...
"Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti.
A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.
Egyetlen szót vésett bele:
ELMÚLIK"
Térrendezés kívül-belül,
selejtezés, pakolás, rendezkedés, tornácon nyáriszoba kialakítása...
energiatisztítás
zsongító, boldogító, mámorító...
mécsestartók a tornácon
rózsa illat, madárcsicsergés, tücsökciripelés, sok kis apró mécses-fénycsepp, virágok, illatok... telihold...
ósalalalla!
Úgy csinált a vihar, mintha jönne. Jött is, két csepp esővel és egy kis szellővel. Napuff. Lelkesedtem, aztán ennyi.
Most megint úgy csinál, mintha jönne.
Megyek is a boltba, hátha elázok.
Lesz eső után szivárvány?
A Vonzás törvényéről szól, ugyanúgy mint a Mi a csudát tudunk a világról, és hasonló a stílus is, bár utóbbi film nagy kedvencem, amit nem tudott überelni.
Megerősítésnek, pozitív löketnek mindkét film kiváló, csak ajánlani tudom.
Ha van hit, bármi megtörténhet.
ósallala!
Azok számára nincs boldogság, akik nagyon korán feladták az álmaikat, és beletörődtek a szürkeségbe.
(Csernus)
Nyitok.
Ez biztos.
Most örülök.
Remélem többet már nem (...)
Vigyázok magamra.
"Köd előttem, köd mögöttem,
Isten tudja, honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el,
minek kérdjem: mért visz el? "
ósalalla...
Tetszik a nyitólapon az a macskaszem, bár hogy őszinte legyek, hogy miről szól az a reklám, nem vizsgáltam ki.
(persze a kiváncsiságom győzött, Alfa Rómeó reklám, mennyivel viccesebb lett volna, ha mondjuk egy Jaguárt reklámoznak vele... )
Mert megfogadtam, hogy leírom a jót is.
Délelőtt ugyebár hívtak bentről, hogy menjek be. Az előbb ismét csörgött a telefon, gondoltam biztosan megint győzködni akarnak, hogy vállaljam be a holnapot. De nem. Pénzjutalmat kapok.
Nem keveset kellett győzködniük, mire elhittem, hogy nem tréfa.
Ez már nem szimplán sallala, hanem ÓSALALLA!
Nagyon boldog és nagyon hálás vagyok.
Nagy büszkén beírta az adatlapra, hogy van egy fia meg egy lánya és itt is ott is van egy unokája, illetve van egy Döméje, aki kutya, majd beírta, hogy legkedvesebb időtöltése a kutyával sétálni.
Milyen jó is az, hogy van két unokája, rá lehet írni az adatlapra.
Döbbenetes, hogy mennyire azt érzem, hogy azonkívül hogy rajtuk keresztül születtem le, semmi közünk nincs egymáshoz...
... húzódzkodva igazoltam vissza, hogy valóban ismerem, annyira idegen...
... és ez nem az én szégyenem...