A fene sem érti. Ma este beléptem msn-re, és azonnal már üzent is, és elég jól elbeszélgettünk, együtt örültünk az örömének... amúgy pedig megbeszéltük a hétfői találkozó időpontját és helyszínét.

Igazán kiváncsi vagyok, hogy mit akarhat... Azt hiszem, hamar meg fogok öregedni

Két szoba közt a csend, de végtelen nagy távolság...
S mi otthonunknak hívtuk egykor ezt a két szobát.
Esténként úgy vártalak - tudnod kell, ez nem panasz.
És nem sírok csak bánt, a cigarettafüst, attól könnyezem...

Boldogság gyere haza!
Késő van, gyere haza!
Honnan jössz, nem érdekel!
Gyere haza csak ennyi kell!

Néha féltem, hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt,
De elfeledtem mindent úgy öleltél éjjel át.
És ma sincs nálam boldogabb, ha velem vagy - s ez nem panasz.
És nem sírok, ne félj, csak erős ez a fény, attól könnyezek...

Kinnt sűrűbb lett a homály, az utcazaj is elcsitult.
Nézem, ahogy csöndben álmodik a kisfiunk.
Én gyűlölöm az álmokat, s Te tudod, hogy ez nem panasz
És nem tudom miért, de sírni szeretnék,most mégsem könnyezem..

Boldogság, gyere haza!
Késő van, gyere haza!
Honnan jössz nem érdekel!
Nekem elég, hogy itt leszel!

Tudja valaki - és el is tudná nekem magyarázni - hogy hogyan lehet ide mp3 formátumba zenét betenni? Ha igen, legyen szíves és tegye meg, hogy elmagyarázza. Köszi.

Miért van az, hogy ha elmondom valakinek, hogy este megyek sörözni a barátnőmmel, egyből az jut az eszükbe, hogy másnap hogyan jövök dolgozni, ha este berúgok..

Miért csak úgy lehet jól érezni magunkat,hogy fullrészegre beiszunk? Szerintem az nagyon undorító. Esetünkben csupán arról van szó, hogy egy korsó sör mellett (vagy kettő) világot megváltunk. Én a részegségben semmi pozitívumot nem látok...

Hajlamos vagyok szélsőségesen viselkedni. Ha történik valami, akkor vagy repkedek, vagy pánikba esek, de mindenképpen kilépek az egyensúlyomból. Utána előbb vagy utóbb mindig helyreáll a rend, visszatalálok a középpontba, a tudatos viselkedéshez - és mára eljutottam odáig, hogy ez elég hamar megtörténik.

A hétfői találkozó ügye folytán is kicsit kiestem a békémből. Intettem is magamat, hogy magasban szárnyalva könnyű nagyot esni, majd a másik végletbe estem, mégpedig a kétségbe. Szerencsére már visszanyertem az egyensúlyomat, visszataláltam a középpontomba. Valamiért megrögzötten hiszem azt - nem is hiszem, hanem tudom, hogy bárhogyan is alakul, úgy történik minden, ahogy az a nekem legjobb. Mert mindig is úgy történt. Amikor úgy éreztem, hogy nekem milyen rossz, utólag kiderült, hogy éppen úgy volt nekem jó, az a történés nagyon is az én érdekeimet szolgálta. Bízok az Égiek bölcsességében.

Nincsenek elvárásaim, így nem érhet csalódás, de felkészülök a lehető legrosszabbra, ami azt jelenti, hogy bármi is történik, úgy lesz a legjobb.

Végülis mi történhet? Vagy nagyon jól érzem magamat, vagy pedig majd előveszem a bitangerős csótányirtót, ami nálam lesz - és nem félek majd használni.

Szóval. Tegnap hallom, hogy a lányok idebent azt tervezik, hogy mennek a strandra, és kellene még társaságot szervezni. Hallom ám, hogy szóba került a nevem, mire az egyik lány közölte, hogy "na ő nem jön". Hozzáteszem, hogy ez a lány az az egyik lány, aki rámnyitotta a múltkor az ajtót, és kiabált a fiúknak, hogy jöhetnek nézelődni. Szóval az a nagy b. helyzet, hogy addigis utált, de azóta meg főleg, és nem szívesen mutatkozna velem a strandon, bizonyos okok miatt, mint például a külsőségek - ki hogyan mutat fürdőruhában...

Szerintem ez eléggé nagy bók.

Egófényező hír :)

Álmodozik... na nem baj, majd hétfőn jól lepotyog a felhőkből (fő a pozitív hozzáállás ugyebár, hiszen fel kell készülni a legrosszabbra, akkor nem érhet csalódás)... de addig... álmodozik...

"van az úgy, hogy visszatérsz, ahonnan indulni is félsz..."

Fantasztikus téma: művészi kukák Budapesten... csodás. Tavaly jöttek a tehén-művészettel, idén meg a kuka-művészettel. "Műalkotás" - mondják... kövezzetek meg, de nekem ez nem művészet. Csak bohóckodás. A graffiti sem művészet, de az lehetne az, ha szervezett lenne az egész: hiszen rengeteg olyan fal van, amit engedéllyel be lehetne festeni és kis színt hozna a világba (ahelyett, hogy ahova érnek, oda firkálnak, sokszor műemlékjellegű épületekre is...). Na de a "művészi kukák"...

Ősi repülős szabály: több repülőgép található az óceánban, mint tengeralattjáró az égen.