Mindenkinek ajánlom figyelmébe ezt az oldalt! Kérlek terjesszétek a hírt és ha tudtok, vegyetek részt a koncerten. Köszönöm!

Mindenkinek Boldog Húsvétot kívánok! Igény szerint sok illetve kevés locsolóval (én nulla locsolót szeretnék! :))

Az eufórikus állapot ma is tart.

Nem szabad túl sokáig nézni a bezáródott ajtót, mert aztán nem vesszük észre, ha kinyílt egy másik... én figyelek ám! :)

Szóval, ha képes vagyok ilyen intenzíven érezni valaki iránt, akkor én már csak gyógyult lehetek :) hippijáé :)

Igaz, a jövő heti beosztásom nem pártolja a szangábajárást... (szanga: meditációs központ)

Legyen mindenkinek nagyon szép hétvégéje!

Hajjajjj... (nagy sóhaj) asszem (igen, ASSZEM!!), hogy baj van. Méghozzá nagy baj. Lehet, hogy szerelmes vagyok. Na persze ilyet kijelenteni egy találkozás után... és mégis... úgy érzem magamat, mint aki becsípett, és hazáig gyakorlatilag repültem...

Hosszú idő után megint elmentem a szangába. És hát igen, ott volt Ő... és hát izé... határozottan látszott, hogy határozottan kölcsönös az "egymásratalálás"... jajj...

Upsz, erről jut eszembe, hogy az egyik blogpajtika blogjában olvastam egy horoszkópot. Nagyjából igaz, amit írt, de a szerelemmel kapcsolatos sorokat nem hittem el. Most mégis beigazolódni látszanak. Hinnye...

Mindenesetre azt hiszem, megint ideje elkezdenem a szangába járni... az mindenképpen jót tesz, akár lesz szerelem, akár nem...

Na, asszem (igen, asszem) gyönyörű magyar nyelvtannal írt bejegyzésemet itt most le is zárom... határozottan kiérződik belőle a "lerészegedés"... :) Bár azért tudnék mit írni... naná, hogy RÓLA. Innen gondolom, hogy esetlegesen szerelmetes kezdenék lenni... :)

De mi van, ha mégsenem lesz belőle semmi?

Semmi :) Jól érzem magamat továbbra is :)

Az idő nagy tanítómester, csak az a baj, hogy megöli a tanítványait.

Ma bementem Pesten az Otp-be. Egy nagyon kedves fiatal hölgy volt az ügyintéző. Kedélyesen elbeszélgettünk, rengeten tippet és tanácsot adott, mindent megtudtam ami érdekelt, és minden ügyemet el tudtam intézni. Még többet is. Na ezt már szeretem.

Este pedig úgy szálltam fel a vonatra, hogy ehavi bérletem még nincs, jegyet meg nem volt időm venni. Szóltam kalauz néninek és mondta, hogy nem baj, megvehetem a vonaton. Pótdíjat nem számolt fel és talán még kevesebbet is fizettem.

Mondom én, hogy egy kedves szó és egy mosoly minden kaput megnyit! :)

Mondjuk az is elgondolkodtató, hogy amikor megköszönöm a kedvességet (!) - mert nekem van ám egy ilyen fura szokásom :), az emberek mindig nagyon csodálkozva és meglepődve néznek rám, de leginkább szóhoz sem jutnak. De nem baj, mert az örömöt és a hálát látom a szemükben. És örülök, hogy ha sikerül - akár így is - szereznem bárkinek egy jó pillanatot.

Miért okoz problémát embereknek az, amikor a másik nem az elvárásai szerint cselekszik, él, gondolkodik (stb.)?

Minden szenvedést a nemtudás okoz.

Feltettem egy kérdést... és utána érdekes dolgok történtek... amolyan "jelek"-et kaptam... Nem szoktam rádiót hallgatni... a kérdés feltevése után mégis erős kényszert éreztem, hogy bekapcsoljam... és ez a dal szólt... véletlen? Még az is lehet... Amikor pedig megnéztem a videoklippet, az első pillanattól kezdve elvarázsolt... és van benne Buddha is... meg buddhisták... na, elszakadt a cérna... elsírtam magam... Méghogy véletlen... Ez már túl sok a véletlenekből... Kész vagyok... Itt a klip, oda vagyok érte...

Jártam már én annyi mindenhol,
Ébredtem már tűnő álmokból.
Láttam már hogy színek hullnak szét,
Érted mégis útnak indulnék.
Hisz hangod hallom messze távolból,
Látom arcod fénylő lángokból.
Félek elhagy minden szép emlék,
Hinnem kell hogy van még tűz,
Mely értem ég.
Indulnom kell...

Hív a végtelen...

Jártam már én annyi mindenhol,
Láttam tengert vad hullámokból.
Kéklő mély, mely elnyel minden fényt,
Köddé válhat minden szép emlék.
De hangod hallom messze távolból,
Arcod őrzöm legszebb álmomból.
Rólad szól csak kezdet és a vég,
Várj még rám,
Én érted útnak indulnék.
Indulnom kell...

Hív a végtelen...